Emberek - 10006 db

Kötöttetek már itt olyan ismeretséget, amiből később barátság született?

Arra lennék kíváncsi, mivel én barátkozó típus vagyok, hogy született e már itt olyan ismeretség, barátság, ami túl jutott az anonimitás szintjén, és meg is maradt?
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
igen egy fiút, majdnem 4 évig együtt jártunk és még mindig a barátom :)
Van egy haverom, akivel pár éve tartjuk a kapcsolatot, kb napi szinten, anno számítástechnika részen segítettük egymást. De mondjuk nem kifejezetten barátkozás céljából kezdtünk dumálni, de így alakult.
Igen, gitár témában kezdtem el elõször anonim levelezni egy sráccal és azóta már 2 éve csetelünk facebookon nap szinten. Már régóta szó van róla, hogy összehozunk egy talit, de távol lakunk egymástól és idõ hiányában ez eddig nem valósult meg. Egy csajjal is összebarátkoztam, vele is már több mint egy éve beszélgetek napi szinten.
Igen. Babák témakörben ismertem meg egy nõt, ugyanolyan idõs terhesek voltunk. Sajnos õ külföldi, ezért nem tudtunk találkozni de 2 éve beszélgetünk. :)

Szabadság csalás?

Augusztus óta havi szerzödéssel alkalmaznak. Eddig minden hónapra nekem és egy másik munkatársamnak is 2 szabadság járt. Elözö hónapban neki 1, nekem változatlanul 2 nap. Mikor megkèrdeztem hogy most mièrt jár neki csak 2, azt a választ kaptam hogy ezt dobta a gép, és hogy én egy évvel vagyok idösebb mint ö, meg valami kerekítést magyaráztak. Most decemberben nekem jár 1, neki kettö! Rajtunk kívül még ketten dolgoznak ugyanígy havi szerzödésekkel. Ök idösebbek mint mi. Csakhogy: nekik egyik hónapban 2 nap járt, utána 3. (azzal magyarázták hogy vannak gyetekeik) Majd ismét 2 napot kaptak köv hónapban. A szerzödésünk mindvégig változatlan maradt. Akkor most mi ez a szabadságokkal hogy egyik hónapban ennyi nap, másikban annyi jár???
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Ha tegyük fel van valakinek 25 szabadnapja egy évben kiosztanak neki minden hónapban kettõt de mivel így maradna 1 nap egyik hónapban hármat kap, ugyanez ha valakinek van 23 szabadnapja kap minden hónapra kettõt, de mivel így -1 lenne év végére egyik hónapban csak 1et fog kapni.
Elég bizalmatlan lehet a fõnökötök. Nálunk is mindenkit havonta hosszabbítanak, de nincs így lebontva a szabadság hónapokra. Tavaly például simán elengedtek két hétre februárban, és a többiek sem havi 1-2 naponként veszik ki a szabit. Hogy tudtok így nyaralni, vagy akár az ünnepek alatt egy kicsit otthon lenni?
A kérdező hozzászólása: Èrtem. Köszönöm szépen!
[link] Az életkor utan jár emelés, illetve gyermekenként is járnak plusz szabadnapos. Nincs itt semmi csalás.

Hogy tudnám elérni, hogy kedveljen?

Most jöttem egyetemre. Nem ismerek sok embert, de velük jól elvagyok. De van egy srác, akivel az ég szerelméért nem értjük egymást. Ha kérdezek nem érti, én meg nem értem mit nem ért...
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Hát, ha csak szakos cuccokban nem értitek egymást, akkor ne csodálkozz, mert ahogy elõadod én se értem, pedig jártam egyetemre. De, ahogy írtam, az ilyet csak az érti fél szavakból, aki már járt így. De pl. megpróbálhatnál nem szituatívan beszélni, és akkor más is könnyebben értené. Pl. elõadtad neki a kis bajod és õ közölte, hogy "ezt nem õk szabják meg". Te pedig folytatod, hogy tisztában vagy vele, de képzelje el, hogy anatómiából a vizsga felvételénél odaírta a tanár, hogy milyen típusú a vizsga. Erre mondta volna, hogy lövése sincs, még nem járt így. És kész. Kicsit túlgondolod, félinformációkat közölsz, aztán hülyének nézed, hogy nem érti.
Gondolom a szaktársad is elsõéves. Ne csodálkozz, ha este 10-kor nem érti ezt a problémát, ha még nem szembesült azzal, hogy valóban így hirdették meg a vizsgát. Nem mindenki követi az ilyen dolgokat, én konkrétan sose foglalkoztam a TVSZ-szel, a lényeg az volt, hogy meglegyenek a vizsgáim. Persze ez se jó... Mivel nem akartam fellebbezni, volt olyan tárgy, amit kétszer elvégeztem - teljesen feleslegesen.
A kérdező hozzászólása: Nem pontosan így volt, pláne nem úgy, ahogy te leírod. Én voltam ott, nekem volt vele ez a 100. eset, hogy néz rám nem válaszol majd egy perc hallgatás után azt mondja h nem érti. Ugyanúgy az orvosira járok és ugyanazok vonatkoznak ránk ezért gondoltam, hogy tudja mit kell ilyen kor csinálni. De szidjál le nyugodtan, mert te jobban tudod, te voltál ott
A kérdező hozzászólása: Igen:) Ez csak egy példa volt rá, hogy mennyire nem értjük a másik magyarját:D
Akkor valószínûleg neki még nem hirdettek meg így vizsgát, ezért nem értette, mi a bajod, hisz olyan nem lehet.
Hogy-hogy nem érti, amit kérdezel?? Írj már egy példát, mert kb. úgy bírom csak elképzelni a helyzetet, hogy a srác fogyatékos. Csoporttársaid értik, amit kérdezel?
Semmi esélyed. Butának tart, vagy õ maga buta "Ha kérdezek nem érti, én meg nem értem mit nem ért... " ti az életben nem lesztek egy pár.
A kérdező hozzászólása: Õ másodéves orvosis, én elsõ éves oldkás. Gondoltam, ha már végig csinált 2 vizsgaidõszakot, akkor tudja majd mi a válasz:) Nem tudom, hogy sejti-e, hogy a Földön van:D Köszönöm a kommenteket:)
Én a helyedben elfelejteném.
Jó mondjuk nálunk ilyen nem volt, mint amit írsz, de értelek, bár így KV elõtt el kellett 2x is olvasnom, hogy mi van :D De ez a reggelnek tudható be. Fõiskoláról annyit, hogy a tanárok nem ritkán engednek meg maguknak többet annál, mint ami a szabályzatba le van írva. Gondolom, hogy ezt nem elõször játsza be, szóval inkább nem feszegetném ezt a témát. Srác haverod meg akkor szerintem nem túl életképes a fõsikolai témákat illetõen. Nálunk általában engem zaklattak a kérdésekkel, hogy úristen hogy vegyem fel ezt a tárgyat, azt miért nem tudom felvenni... Képben kell lenni. Srác szerintem még tipródik azon is, hogy melyik bolygón van egyáltalán :D
A kérdező hozzászólása: (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Csoporttársaim értenek:) Tegnap például a vizsgákkal kapcsolatban kérdeztem. Mert én úgy tudom nem szabhatja meg a tanár, hogy melyik legyen az A vizsgád, melyik a B... De kedves anatómia tanárom odaírta megjegyzésként, hogy az adott vizsga milyen (A/B/C), de ezt nem teheti meg... Szóval mondom mivel õ az egyetlen, aki ébren van 10kor, mikor haza érek a suliból, hát egy esélyem megkérdezem... Erre megint engem néz hülyének, mivel "ezt nem õk szabják meg". Én ezt tudtam/tudom, de mit csináljak, ha a tanár meg olyanokat csinál, ami ütközik a szabályzattal, ha a Tanulmányi épp zárva van este 10-kor. Am azért volt olyan sürgõs a kérdés, mert ma kell felvenni a vizsgákat és nem akartam, hogy vmi hülyeséget csináljak akaratomon kívül. Nem tudom mennyire érthetõ:) Bonyolult, meg ha vki nem jártas a fõsulis ügyekben akkor annak kb kínai:D Te megértetted a kérdést?:)

Utálom a magabiztos nőket?

A szép, beképzelt nőkön észrevettem, hogy a szemük olyan lassan mozog, a fejüket alig mozgatják, inkább csak a szemükkel néznek ide-oda, és ez engem annyira irritál.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Egy magabiztos nõ nem minden esetben beképzelt. A kérdés úgy hangzik helyesen hogy (ami inkább kijelentés) 'Utálom a nagyképû nõket?'
amit leírsz testhelyzetet és mozgást, az inkább merev a szemmozgás meg tartózkodó. egy magabiztos ember testbeszéde nyugodt nem befeszült és bátran odanéznek ami érdekli õket. akiket te láttál inkább a tartózkodó megközelíthetetlent játszó.
Fura amit írsz, mert én is csinálom ezt, de nem azért mert magabiztos vagyok. Lehet, hogy nem erre gondolsz de leírom az én esetemet. Nagyon komolyan mondom neked, hogy ezt nem beképzeltségbõl írom, de a környezetemben szinte mindenki szépnek tart, sokan dicsérik a fényképemet ha meglátják valahol, vagy visszamondják a páromnak, családomnak, hogy milyen szép vagyok. De egyáltalán nem vagyok magabiztos, hogy ha nyilvános helyen vagyok szinte alig mozdulok, csak rápillantok valakire és egybõl elkapom a tekintetemet és a fejemet alig forgatom. És ezért sokan gondoltak beképzeltnek. Pedig nálam pont az ellenkezõje van. Egy csomó gyerekkori trauma miatt nulla az önbizalmam és zavarban vagyok idegen között. És nem szeretem ha néznek, ezért én sem izgek mozgok. De lehet, nem erre a szitura gondolsz.
A 2-es vagyok megint. Egyébként én az idõsebb hölgyek (50-60körül)között akik valamilyen magasabb beosztásban vannak vettem észre, hogy sok közülük, nagyon lekezelõ tud lenni, és tudnak olyan rendíthetetlenül és szúrósan nézni, amitõl nem tudsz mást csinálni csak zavarba jönni és azt kívánni, hogy inkább menne a p_csába :D
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Amit nem veszel észre magadtól, azt mutatni kell... A szépség is ilyen. Amelyik nõt nem vennéd észre szolid ruhában, az kiöltözik. Amelyik nõ AZT HISZI, hogy nem vennéd észre szolid ruhában, az kiöltözik. Ebbõl fakad az, hogy ha már ki vagyok öltözve (a kiöltözés 10 esetbõl 9 szer idiótaság), akkor milyen reakciókat kapok a világból arra, aki vagyok (lettem). Tehát a furcsa nézelõdés, meg viselkedés az ilyen személyiség zavar (durva megnevezés, de szerintem az) abból fakad, hogy nincs tisztában a saját értékeivel, és másokra támaszkodva igyekszik lecsapolni azt az önérzetet, amit magának kéne "megalkotni". Én is utálom az ilyen csajokat, és amikor nevetek rajtuk, hogy milyen idiótán viselkednek, akkor azt hiszik, hogy azért mosolygok, mert bejön nekem... :D És akkor még jobban nevetek, és az ördögi kör elindul... Szóval szerintem ezért. :D (tisztelet a kivételnek, de azért remélem nem mindenki érzi magát kivételnek... ;) mert kevés kivételt látni a bkv-n. :D) (ismerek EGYETLEN olyan lányt, aki alázatos, normális mozgáskultúrával rendelkezik, gyönyörû, és modellkedik, mert abból van pénz, és normális, és tud viselkedni, és az élete része már a szép ruha, és neki ez jól áll... Nem játssza az agyát, nem érzi magát többnek, mert szépnek született, de nem is nézi le magát, hogy "nem érzem magam jó nõnek"... Tisztában van az erõsségeivel, és a hátrányosságaival... Nah õ a 3 fejû fehér holló. :)
Kérdezõ, és ezek a nõk mondják persze, hogy pedig olyan kicsi az önbizalmuk...mi lenne, ha nagy lenne?

Ti semmilyen esetben nem követnétek el öngyilkosságot? Megértitek, sajnáljátok esetleg eltélitek az öngyilkosokat?

Akkor is elítélendő,ha valaki súlyos betegség miatt szenved vagy ha teljesen menthetetlen az élete?
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Bumbi ebbe ne menjünk bele. Úgy látom nagyon felületesen és szélsõségesen közelítesz a problémához. Mindenkit más-más hatások érnek az életben és van aki fel tudja õket dolgozni, van aki nem. Szerintem szívtelen dolog egy kétségbeesett vagy vigasztalan embernek azzal példálózni, hogy bezzeg másnak még rosszabb! Említetted a hajléktalanokat, közülük is sokan lesznek öngyilkosok. (Tudom mert dolgoztam köztük). Másrészt meg a legtöbbjük masszív alkoholista. Az ital is egy menekülési forma, és napi 2-3 liter tablettás bor mellett (annak összekoldulják az árát) nem is nagyon gondolkoznak. Azzal pedig nem értek egyet, hogy az ember csak a saját hibájából lehet egyedül. Sokszor a családja és a gyermekkori traumák hatására lesz az ember visszahúzódó vagy félénk ezáltal nem tud majd felnõttkorában sem érvényesülni, barátokat szerezni ami önértékelési zavarokhoz és depresszióhoz vezet. A családodat pedig nem válogathatod meg. A szerelmi bánatot is említetted már korábban. A mai világban az emberek borzasztóan felszínesek. Nem mindenkinek annyit jelent egy kapcsolat, hogy " ha elmegy, jön másik". Van ki a lelki-társát, a mindenét veszíti el akivel megosztotta minden gondolatát, akiben a jövõjét látta és aki nélkül nem találja a helyét a világban. Nem mindenki egy újabb szexpartnert keres, akivel jókat lehet kajálni, bulizni, nagy házat venni, nyaralni menni aztán megcsalni a szomszéd sráccal...
Ja és az utolsó elõtti komplimentjéhez hozzáfûzném, hogy bezzeg mennyi élõsködõ, buta, primitív ember van aki csak úgy élvezi az életet és mérgezi maga körül a társadalmat hoszzú-hosszú évekig, mert eszébe nem jutna véget vetni a hedonista, semmitmondó, felszínes életének. Õk teszik egyre erõsebbé a modern civilizációnkat mint ahogy azt nap mint nap tapasztalhatjuk...
#4 Ez a te véleményed, az övé más volt. Az meg iszonyat önzõség, hogy azt mondod mások miatt kellett volna élni, ha nem is akart. Ez sacc olyan, hogy ha te utálsz velem lenni, akkor is maradnod kell, mert nekem ez jó és szomorú lennék, ha nem tennéd. Az meg, hogy így temettétek el a ti döntésetek volt. Lehetett volna minimalista módon is. Ezért ne rá haragudj.
Én már jópár olyan emberrel beszélgettem aki megkísérelte, de nem sikerült neki és sokszor tényleg csak a figyelemfelhívás állt mögötte, egy segélyhívás és nem is gondolták komolyan, illetve féltek is tõle, és várta otthon õket a családjuk. Ezt én is valamilyen szinten önzõ dolognak tartottam, arra viszont jó volt, hogy a családok és barátok akkor döbbentek rá, hogy mennyire nem figyeltek oda arra aki a segítségükre szorult. Vagy nem vették komolyan a baját. Vannak sajnos olyanok akiknek 4-ére sikerült viszont... És nagyon szomorú ezt látni. Ja és ezennel bocsánatot kérek a kérdezõtõl, hogy egy kissé elkanyarodtunk a témától.
Itt nem arról van szó, hogy csak az lehet depressziós aki elvesztette valakijét. Ez egy hosszú folyamat, aminek az lesz az eredménye, hogy az ember képtelen egyedül cselekedni és helyrehozni az életét. Én sem dícsérem meg azt, aki el akarja dobni az életét, mert butaság. Csak azt nem értem meg, hogy miért jó az nektek, hogy keresitek bennük a hibát és dobálóztok olyan szavakkal mint gyávaság, meg saját hibája, és szinte mérõkanállal méricskélni, hogy bezzeg õt sokkal nagyobb trauma érte, de nem viselte meg ennyire. stb. Miért jobb ítélkezni mentálisan "beteg" emberek felett, mint segíteni vagy csak megpróbálni megérteni? Örüljetek neki, hogy ilyen erõsek vagytok és kibírtok mindent. Amúgy meg jó, hogy nem megyünk vissza az Ókori Spártába és dobáljuk a Taigetoszról a szerencsétlen, elesett embereket, komolyan. Rengeteg mûvész, tehetséges tudós is öngyilkos lett akik nélkül szegényebb lett volna a világ ha nem húzzák addig, ameddig. Vannak ilyen emberek akik lelkileg sérülékenyebbek és az életük bizonyos pontján rossz döntéseket hoznak és kész. Lehet tovább ítélkezni.
Nem ! Még csak eszembe se jutott pedig voltam már kilátástalan helyzetbe . Külömben a súlyos menthetetlen beteg görcsösen ragaszkodik az élethez nagyon nagyon ritka aki ezért öngyilkos lesz.
Nem voltam depressziós, ezért azért az állapotért nem kezeskedem.
Nálunk is volt öngyilkosság a családban. Ezért én soha nem tenném.
A 16-os nagyon bölcs ember. Ha mindenki ilyen lenne, akkor nem lennének öngyilkosok.
És mi az, ami ilyen súlyos depressziót kiválthat? Nem vagyok pszichológus, de a legtöbb súlyos depresszió az önsajnálatból, a befelé fordulásból, és az emberi kapcsolatok hiányából alakulhat ki. Abból, ha valaki nem képes egy problémával megküzdeni, vagy úgy érzi, hogy nem képes. És ezt te is írtad, hogy nincs aki segítsen neki. Nem mindenki születhet jó anyagi környezetbe, nem mindenkinek van esélye kitörni egy rétegbõl. Viszont emberi kapcsolatokat, mindenkinek van esélye építeni. Ha valakinek nincs senkije, aki segíthet a problémáin, ott azért rendesen benne van a saját keze is. Másrészt. Amit te leírtál, az mind szép és jó. De hány hajléktalan él az utcán? Akiknek se fedél a fjeük felett, se biztos jövõjük, csak napról napra élnek. És élnek. Nem öngyilkosok. Ismerek olyan hajléktalanokat, akikrõl tudom hogy legalább 4-5 éve kint vannak az utcán. Pedig aztán, ha valakinek igen, akkor nekik lenne okuk súlyos depresszióra. És valljuk be, hogy az öngyilkosok többsége nem az õ körükbõl kerül ki.
Nem, nem lett senki se öngyilkos a környezetemben. Viszont haltak meg családtagjaim, és másoknak is halnak meg családtagjai. Olyanok, akik még élhetnének. Ilyenkor pazarlásnak tartom azt, hogy valaki azért öngyilkos legyen, mert képtelen kezelni egy problémát. Manapság már léteznek pszichológusok is, akik akkor is segítenek, ha nincsenek barátaid, családtagjaid akik segítenének (bár szerintem ez annyira kirívó eset - hogy ne legyen senkid, aki segítene -, hogy nem érdemes errõl beszélni, mivel mint írtam az öngyilkosok nagyrésze nem ilyen szélsõséges esetbõl kerül ki)
Erre azt tudom mondani, hogy egyrészt nem ez a módja a segélyhívásnak, másrészt az meg a környezetének a "tanusítványa" - amirõl persze nem õ tehet, hanem tényleg a környezetét írja le -, hogy csak ilyenek után kapják fel a fejüket, hogy mi van vele.
Nekem csak akkor elfogadható, ha valaki súlyosan, végsõ stádiumban beteg, de azt inkább kért eutanázia-nak hívják. Szerelemi bánat, nehézségek, nagyon gyenge indok az öngyilkosságra. Minden élõlény legerõsebb ösztöne a túlélési ösztön. A részletezõ leírásodban pedig, aki nem súlyosan beteg, annak NEM lehet menthetetlen az élete!!!!!!
Nem. Én ha ilyen helyzetben lennék akkor BIZTOS öngyilkos lennék. De elõtte megpróbálnák minél többet kihozni az életembõl, vagy ha azt már nem lehet akkor a régi ügyeket lezárni, hogy megbékélve mehessek el. Majd az utolsó pillanat elõtt lennék öngyilkos. Hogy a halál tudja hogy nem rettegek tõle, sõt a képébe nevetek.
bumbi02! Nem is kívánom neked, de a válaszodból látszik, hogy nem találkoztál még olyan emberrel akinek teljesen kilátástalan az élete, aki többet szenvedett mint élt, akinek tényleg nincs semmi aminek örülhetne. A depressziónak (amire szerinted önzõség hivatkozni)számos nagyon komoly oka lehet. Vannak olyan elviselhetetlen tünetei ami akár súlyos elmebetegséghez is vezethet. Tudod a súlyos depresszió, a szorongás nem egy olyan dolog, hogy a hasamra ütök és holnaptól bátor leszek és élettel teli! Igen menekülés az öngyilkosság, de ha valaki nem kap segítséget a közeli hozzátartozóktól és barátoktól akkor szinte lehetetlen kimászni a gödörbõl és teljes mértékben megértem hogy a mindennapos gyötrõdést nem tudja tovább bírni. Hozzátenném, hogy ha én ilyennel találkozok akkor minden követ megmozgatok azért, hogy jobbá tegyem az életét, de nem ítélem el, és nem vágom a fejéhez, hogy milyen önzõ vagy! Mert pont arra nincs szüksége
Akkor sem értem miért kell ítélkezni. Nem a te életed. Én legfeljebb sajnálom õket. Szerinted ki választja azt önszántából, hogy nem akar boldog lenni, vagy magányos lesz? Senki. Megkérdezhetem, hogy tapasztaltál-e a családodban ismerõseid között öngyilkosságot és azért haragszol miatta?
Egyébként meg azért nem tartom gyávaságnak, mert szerintem az ember az életében a legjobban a saját halálától fél. Nekem bátorságom ne lenne megtenni mert félek a haláltól, az ismeretlentõl és szeretnék élni amennyit csak lehet. Aki eljut arra pontra, hogy nem fél az már egy olyan tudatállapot amit én fel sem tudok fogni. Nem tartom gyávaságnak, valami egészen más az.
Ha tudom, hogy menthetetlen az életem(pl: rosszindulatú daganat egy halom áttéttel), akkor, amíg képes vagyok rá, bizony megölném magam. Mert úgy érzem, mindenkinek joga van méltósággal, emberként, nem pedig egy élõhalottként, tele csövekkel meghalni. És mivel eutanázia nincs, ezért más utat kell választani.
4. válaszoló: Szerinted önzöség volt töle, hogy nem gondolt a gyerekeire, és öngyilkos lett. Szerintem meg töled önzöség, hogy elvártad volna töle, hogy ö szenvedjen, csakhogy neked/nektek nem legyen rossz!
Adott szituációban -mint például amit leírtál- én is követnék el. Régebben átfutott az agyamon a gondolata, de nem tettem meg, még csak meg se próbáltam. Talán a legönzõbb döntés, amit egy ember élete során hozhat, de én személy szerint nem ítélem el teljesen.
Már pedig emberi kapcsolatokat teremteni.. Ez mindenkinek saját maga dolga. Nem lehet gyerekkori traumákra fogni mindent.. Több ismerõsöm is elvesztette gyerekként az apját, volt olyan ismerõsöm, aki mindkét szülõjét, rengeteg válás, rengeteg családi konfliktus... Mégis túlélték, ép elmével. Ha valaki nem tud ilyen dolgokat feldolgozni az életben, ott is probléma van. Vagy rosszul nevelték, és túlságosan burokban tartották, vagy nem tudom. De nem lehet mindent arra fogni, hogy valami trauma történt gyerekkorban. Manapság mindent arra fognak. Azért nem tud koncentrálni a gyerek, mert lelki problémái vannak, azért rossz a gyerek, mert gyerekkori trauma... Azért nem tud megküzdeni a problémákkal, mert gyerekkori trauma. A végtelenségig nem lehet mindent ezekre fogni. Fõleg, hogy az öngyilkosok, illetve azok, akik errõl beszélnek, a legtöbb esetben nem olyan helyzetben vannak, hogy 8 évesen elvesztették mindkét szülõt, a nevelõszülõk verték, és mindenki ott hagyta, mindenkije meghalt, és állása sincs.. Hanem általában jóval kiegyensúlyozottabb életekbõl zökkennek ki, és mivel nem szoktak hozzá a "problémakezeléshez", ezért egybõl úgy érzik hogy ez az egy megoldás, azért mert nem tudják megoldani 1 nap alatt az adott problémát.
Apósom 2 hónapja felakasztotta magát, mert elhagyta a felesége.Itt hagyta a fiát az unokáit, nem gondolt bele mekkora fájdalmat okoz mindenkinek.Tudom szörnyen hangzik, de nem tudom sajnálni, ikább haragszom rá amiért ezt tette.kb még 6 hónapig törlesztjük a temetés költségeit, mikor mi is nehezen élünk, meg, mert öngyilkosságra a biztosító sem fizet.Szerettük mellé álltunk és mégis ezt tette.Igen elitélem, mert ezzel bánatot okozott a fiának a kislányomnak aki 8 éves és imádta a nagypapát.fontos, hogy az ember küzdjön amig egy leheletnyi esélye van.Nem magáért hanem a családért.Nem szabad önzö lenni
Régebben öngyilkos akartam lenni , talán tényleg a szakadék szélérõl lettem vissza húzva. Még mindig nem vagyok boldog és kissé még mindig bennem van de most már tovább tudok menni Elégé áttudom érezni ezeket az érzéseket amiket ilyenkor érez az ember de az öngyilkosság sosem megoldás hanem menekülés a semibe, léttelenségbe
Az öngyilkosság azt jelenti, hogy valaki kijelenti, õ nem képes megoldani a problémáit, és gyáván, a könnyebbik utat választja. Szerintem nem megérthetõ, és nem sajnálható az, aki öngyilkos lesz. Persze más a helyzet, ha valakinek aközött kell választania, hogy gépekre kötve él/vegetál tovább, vagy meghal. Ez az egy érthetõ. De egy szerelmi bánat, egy tönkrement karrier, egy depresszió... Ezek miatt öngyilkosnak lenni önzõség és gyávaság.
Hogy miért dobálozunk azzal, hogy gyávaság? Mert az. Nagyon sok ember, aki akar élni, tele van tervvel, szeretõ családdal, meghal egy szerencsétlenségben, mások, akiknek meg megadatott hogy éljenek, egyszerûen lemondanak az életrõl, és megölik magukat. És mint írtam: lehet sok mindenre hivatkozni depressziónál, és öngyilkosságnál. Mindkettõ arra vezethetõ vissza, hogy valaki képtelen megoldani a problémáit, és még segítsége sincs hozzá. A segítség hiánya, az emberi kapcsolatok hiányát jelentik. Az emberi kapcsolatok hiánya pedig, azt jelenti, hogy eddig se igazán éltél.
*kommentjéhez
Az esetben ha súlyos korlátozott beteg lennék, és a kezelésem több évig, egy vagyonba kerülne és még azután se lenne garancia arra hogy gyógyult legyek, akkor a tököm szenvedne inkább leugranék valahonnan, egy marék nyugtatóval amire rá innék. Én megértem azokat akik ezt az utat választják, vannak olyan csalódások amiket minden ember máshogy él meg, és itt jön az hogy ha meghall az ember egy ilyet, rögtön azt hangoztatja hogy miért nem próbált meg változtatni.. Na most ha valaki meghal és nem tudod elfeledni azzal mit lehet kezdeni? 21/F
Az öngyilkosság, és az ahhoz vezetõ depresszió, egy egyszerû szelekció. Aki ennyire gyenge, hogy csak segítséggel képes életbe maradni, s folytonosan más ember segítségéért nyavalyog, öngyilkosságával csak erõsíti az emberiséget.
Én követnék el, ha úgy gondolom. Szerintem ez az ember autonóm döntése. Részben az emberi méltósághoz tartozik, hogy addig él, amíg akar.
Nem ítélem el õket, mivel már én is akartam öngyilkos lenni egyszer. De rájöttem, hogy sokkal nagyobb bátorság kell ahhoz, hogy valaki egy nehéz életszakasz után talpra álljon, újrakezdjen, felelõsséget vállaljon magáért, másokért, és elfogadja saját magát, és az embereket olyannak, amilyenek. (Most a pszichés eredetû öngyilkos hajlamokra gondolok, a súlyos testi betegségbõl fakadó öngyilkosság egy kicsit összetettebb)

Milyen jellemezőket mondanátok a tökéletes tanárra?

Megértő, kedves stb.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
rajong a tantárgyáért. (ezért ilyen rosszak a tanárok, mert ez nem igaz rájuk)
Tudjon fegyelmezni. Elvárja, hogy megtanuljuk az anyagot, hogy ha kell minden órán feleltessen és ne hagyja annyiban a nem tanulást. Kissé humoros és megértõ.
Nem létezik!
Igazságos.
A kérdező hozzászólása: Kedves 5-ös válaszoló. Igenis van ilyen tanár. Az én angol tanárom pont ilyen és õ mellé még kedves és megértõ is.
következetes legyen. A többi ebbõl már jön.
Emberként bánjon a diákkal, ne legyen alá-fölé rendeltségi viszony, hogy "én vagyok a tanár, te pedig csak egy diák vagy". Tudjon rendet tartani, követelje meg az anyagot, de legyen humora is egyben. Lehessen vele beszélgetni, és legyen közvetlen.
mint amilyen a biológiatanárunk:D "ez ittpedig a homo neanderthalensis. pont olyan mint a magyar tanár, nem?:D"
Mondjon valamit plusszba. Ne csak azt tanitsa meg amit KELL, hanem fuszerezze meg az anyagot. Mondjon olyan erdekesseget amit mas nem mondd el, amit csak tole tanlhatunk meg. Ha olyan a tema, meseljen szemelyes tapasztalatot. En az ilyesmit mindig megjegyzem es igy osszekapcsolva a leckevel egybol eszembe jut szinte az egesz ora. Legyen gyakorlatias. Ne csak a tananyagot tanitsa meg, hanem tanitson meg gondolkozni. Vilagitson ra az ok-okozatokra. En ezzel egeszitenem ki a tokeltes tanar jellemzeset. :)
-Amikor az órán bent van:legyen kedves, ha rossz napja van, akkor se bunkózzon be senkivel.Ne kivételezzen se a jegynél, se feleltetésnél, se máshol/máshogyan.Legyen nyugodt, magyarázza el az anyagot részletesen, elejétõl hátuljáig és fordítva, ha kell, akkor többféleképpen.Ne engedje, hogy a gyerekek fegyelmezzék õt(nálunk volt ilyen tanár nem is egy általánosba is, sõt középiskolába is, aki engedte, hogy õt idomítsák, mint egy kiskutyát a diákok többsége, akik okosabbnak képzelték magukat).. -Az órán kívül:legyen kedves, megértõ, lehessen vele beszélgetni akár lelki problémákról vagy érdekességekrõl, adjon tanácsokat, ha tud. 18/L
egyáltalán nem kell kedvesnek lennie, megértõnek meg végképp nem. egészen egyszerûen birtokában van annak a hasznos tudásnak, ami engem mindennél jobban érdekel-ergó sokkal jobb benne, mint én-és õ úgy adja át nekem, hogy az edzés/óra végén még éhesebb legyek a hatalmára, mint amikor odamentem.
jól magyaráz, türelmes, nem kivételez, kellõen humoros, de ugyanakkor fegyelmezni is tud, van kiállása

Miért vagyok én is ennyire önző? Felnőttkorára mindenki hozzáigazodik ehhez a beteg társadalomhoz?

Régen, amikor 12-13 éves rockerkislány voltam és kezdett kinyílni a csipám, feltűnt, hogy az összes ember rohadtul önző. Elhatároztam, hogy én mindig mindenkivel segítőkész leszek. Most 17 vagyok, és azt vettem észre, hogy én is csak a saját érdekeimet nézem. Pénzéhes vagyok, bulizni járok, nem adakozom, ideges leszek, ha valaki túl sokat rinyál nekem, nem tudom meghallgatni őket. Elvárok olyan dolgokat másoktól, amiket én valószínűleg nem is tennék meg. Miért? Ennél már csak lejjebb van? Nem akarok én is olyan köcsög lenni, mint nagyjából ez az egész világ.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Gyermekként más vállal értünk felelõsséget, más viseli a mi terheinket és a saját terheit is a vállán. Ezért könnyû akkor még "jónak" lenni. Késõbb elõtérbe kerülnek a megélhetési gondok, egyre nagyobb súlyok rakódnak ránk. A legtöbb felnõtt nem olyan sikeres, mint szeretne lenni, nem úgy haladnak a dolgai, ahogy annak idején megálmodta, egyre több negatív dolog ér bennünket, amikkel meg kell birkóznunk, és örülünk, ha jut egy kis idõ saját magunkra, ha egy kis örömünk van az életben, ami csak a miénk. Ha mindenkinek sikerülne elérnie, amire régen vágyott, vagy egyáltalán: boldog lenne, jelentsen ez bármit, kevesebb önzõ ember lenne a világon. Mert aki elégedett önmagával és önnön életével, az tud csak igazán, szívbõl adni.
Az elsõ lépés, hogy meghátrálj a szar irányból az, hogy felismered! Már most kijelenthetem, hogy az ismerõsi körömben kiemelkedõ személy lennél, mert ezt elismered. Ha van kedved forrócsokit inni egy hozzád hasonló emberrel, aki felismerte, és küzd ellene, akkor írj privátot.
"pl az exem kérte, hogy vegyek enni, mert éhes, akkor is többször mondtam, hogy nincs nálam pénz, miközben rohadtul volt. :D " Ez belõled fakadó önzõség. Bizony önzõ, rosszindulatú vagy.. Attól, hogy lepontozol, vagy kiakadsz ezen, és pocskondiázol, attól még rosszindulatú maradsz. A jellemed ilyen. Változtatni akarsz? Akkor változtass, és ne csak a szád járjon..
Az mondjuk gáz ha 17 évesen pénzéhes vagy :D De sokszor van úgy hogy a kedves emberek belefáradnak abba hogy nem kapják meg azt a kedvességet amit adnak, vagy folyamatosan csak lelki szemetesládák. De amúgy ja, ez egyénfüggõ, mindenki maga dönti el, milyen akar lenni bizonyos fokig, és ez is legfõképp rajtad áll.
A pasi kajáztatás, hazugságok és kihasználás után felmerült bennem a kérdés, hogy "mégis miért voltál vele?". Nem csoda, ha egyre nyersebb, "gonoszabb?" ember lettél, ha ilyen pasid volt...
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Pedig ez a fajta viselkedés egyéni viselkedés, nem kell a beteg társadalomra fogni. Mindenki úgy viselkedik ahogy akar viselkedni. Te önzõ akartál lenni, az is vagy. Téged a pénz, buli hajt így nem is foglalkozol más dolgokkal. Ez nem a társadalom miatt van, hanem ez vagy te. Valószínû a közvetlen társaságod, barátaid is hasonlóak mint te. Én ismerek olyan 17 évest aki ugyanabban a beteg társadalomban él mint te, mégis normális, kedves. Sõt, rengeteg olyan fiatal van akik nem önzõek, buták. Inkább segítenek, és tudják mi a fontos nekik. Ha nem akarsz idézlek "Nem akarok én is olyan köcsög lenni, " akkor változtass a viselkedéseden. Tudod nem árt egy valamit tudni A társadalom olyan amilyené az emberek formálják" Minél többen lesznek segítõkészek, normálisabbak, annál közelebb jutunk ahhoz hogy a társadalmunk is normális, élhetõ lesz..
A kérdező hozzászólása: A pénzéhség alatt nyilván nem azt értettem, hogy gazdagok a barátaim. o.O Nem ingyenélõ kihasználós-ribi vagyok. :D Egyszerûen nem adakozom mondjuk a templomban, és ha valaki kér tõlem pénzt, nem feltétlen adok neki, még ha van is, emellett amikor pl az exem kérte, hogy vegyek enni, mert éhes, akkor is többször mondtam, hogy nincs nálam pénz, miközben rohadtul volt. :D Kedves elsõ válaszoló: Nem, a barátaim egyáltalán nem ilyenek, de örülök, hogy hülyeségekre következtetsz, sokat segít. Egy nagyon kedves közösségbe tartozom most. (Régen voltam rossz társaságban, valószínûleg onnan vettem ezeket a dolgokat...) Én egyszerûen jó ember akarok lenni, és önzetlenül szeretnék fordulni az emberekhez, akik tõlem várnak segítséget. Nyilván nem a társadalomra kell fogni, és nyilván csak én tudok ellene tenni, de azért kíváncsi voltam a reakciókra.
A kérdező hozzászólása: Ja es onzo lehet hogy vagyok, de rosszindulatu biztos hogy nem. Orulok hogy ezt is okosan megallapitottad igy ismeretlenben.
A kérdező hozzászólása: Igen, sûrûn kihasznált, hazudott nekem rengeteget, stb... de igaziból a fõ ok az volt, hogy ami pénzem volt, azt arra kaptam apámtól, hogy reggelit vegyek belõle minden nap. És amiatt, hogy a barátom minden délután enni kért tõlem, az egy heti kajapénzem 1 nap alatt fogyott el, aztán éhezhettem 4 napig minden délelõtt. Nem vagyok rosszindulatú, csak rohadtul éhes!
"pl az exem kérte, hogy vegyek enni, mert éhes, akkor is többször mondtam, hogy nincs nálam pénz, miközben rohadtul volt. :D " Megkérdezném, hogy ezt miért tetted? Csúnyán veselkedett veled, amikor még együtt voltatok, sûrûn kihasznált?
A kérdező hozzászólása: Egy szoval sem pocskondiaztalak. Olyat mondtal, ami nem volt igaz, es ezt leirtam. Miert, te annyira tokeletes vagy? Te mindig onzetlenul viselkedsz? Most is csak a jot akarod nekem, amikor masodjara irsz nekem rosszakat? Nem azert pontoztalak le, mert akkor nem leszek onzo, hanem egyszeruen hulyeseget irtal.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Vegyük végig, miket írtál. "Pénzéhes vagyok, " Az mit takar? Hogy csak gazdagokkal barátkozol és gazdag fiúkkal randizol? Mert az baj. Ha viszont arra gondolsz, hogy keményen tanulsz, úgy választottál szakmát/egyetemet, hogy majd elõrejuss az életben, jó fizetésed legyen, az nagyon is jó dolog. "bulizni járok" És? 17 vagy, jól teszed! Ne férjes asszonyként, két kisgyerek mellett törjön rád az érzés, hogy fiatalon kimaradtál valamibõl. "nem adakozom, " 17 évesen mibõl adakoznál? Ha van diákmunkád, azt a pár fillért igenis költsd magadra, ha meg nincs, akkor a szüleid pénzét pláne ne adakozd el. Majd adakozol felnõttként, ha saját munkád lesz. De mielõtt bõszen nyitogatnád a pénztárcádat, mindig nézz utána, hány jótékonysági szervezetnek volt már büntetõpere, mert lenyúlták az emberek felajánlásait... "ideges leszek, ha valaki túl sokat rinyál nekem, " Netán pszichológusnak készülsz? Mert ha nem, akkor semmi baj: elég nehéz olyanokat végighallgatni, akiknek csak egy témán, a saját bajukon pörög az agyuk állandóan és folyton panaszkodnak, "rinyálnak". Normális kamaszlány vagy, ne emészd magad hülyeségek miatt. Ha annyira segíteni akarsz a világnak, akkor nézz utána, hol tudnál önkéntes munkát vállalni hetente 1-2 alkalommal, de ne várd az el saját magadtól, hogy minden percben, minden helyzetben tökéletesen helytállj, olyan ember nincs is.

kérdésre adott válaszok
Ez nehéz kérdés. Ilyenkor általában kérdezni szokás. Ezt gyakorolni kell, de rá lehet érezni.
Kérdezz bõven kifejthetõ kérdéseket, válaszolj hosszan:D Hétköznapi dolgokról, akármirõl.

kérdésre adott válaszok
Elfutnék.
Szégyen a futás, de hasznos
Hasonló esetben volt részem, mikor egy srác közölte velem hogy adjak neki pénzt, mikor közöltem h nem, akkor mondta hogy kés van a zsebében, és nem akarja elõvenni, úgyhogy inkább adjak.. Mondtam neki hogy az nem kés, hanem a hüvelykujja.. Kicsit erõsködött hogy még megbánom hogy nagy a pofám, aztán lekopott.. Nem volt kése:)
Besz arnék mert nem járok táskával.
'Szerintem nem kell egy ilyen kis késnek egy ekkora táska', és szaladnék, esetleg megvillantom a késemet, de csak akkor, ha az övé kisebb.
Mondanám neki a következõket: "Na rajta! Gyerünk vágd belém! De ha túl élem a s*gg*dbe dugom fel. Ettõl elkezd reszketni és hátrálni kezd.
Sikítanék segítségért.
Lecsatolnám az oldalláncaim.
"Idefigyelj kisfiam...Ha nem akarod, hogy körülmetéljelek a bicskáddal és megetessem veled a cuccot, akkor hátra arc..." Szerintem egy majdnem 2m-es 100kg-s embertõl ez elég hatásos :D
Arra kérném, ne kérjen ilyesmit.
Jól hozzáb..sznám, aztán rúgnék még rajta kettõt.
Szerintem nálam attól függ, hogy éppen milyen kedvem van. Mivel futni nem nagyon tudok, meg utálok is, ezért valószínûleg megvetem a lábam és várom a támadást. Aztán ütöm az illetõt, mint szódás a lovát, táskával, vagy anélkül...
az már nem tolvaj, hanem rabló...
ezt most ki kérdezi?

Mit csináljak ha már egy hónapja zaklatnak rejtett számmal telefonon?

Kideríthető valahogy, hogy ki volt? Rendőrség segít? A Telenor csak letiltani birja. De jó lenne tudni ki az, mert van egy tippem és ha tényleg ő, akkor talál majd más lehetőséget, hogy ne szálljon le rólam. Ezért jó lenne, ha tudnám bizonyítani, hogy ő volt...
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
mire vársz még menjél jelentsd fel
ja én is igy csinàltam. egyszer ugyis megunja
Úgy tudom, hogy az ilyen esetet lehet jelenteni a rendõrségen, még az is lehet, hogy tesznek is valamit. A zaklatás már azért komolyabb dolog.
Állítsd be a telefonodon a tiltást hívószámkijelzés nélküli híváshoz. Vagy vegyél új telefonszámot.
Azért az érdekes, hogy a szolgáltató ügyfélszolgálata szerint "nem deríthetõ ki" a rejtett hívószám, továbbá vannak "személyiségi jogai" is a zaklatóknak... de ha feljelented akkor az más eset és a rendõröknek ki tudnák adni (ha azok egyáltalán foglalkoznak az ilyen esetekkel - nem biztos hogy megéred mire mozdulnak). Neked nem tartozik a jogaid közé hogy ne zaklassanak a leglehetetlenebb idõpontokban: leckeírás, vacsora, délutáni pihenés, éjszakai munka utáni alvás közben. Téged bárhol lehet kamerával figyelni, évekig tárolni az üzeneteidet, a hívásnaplódat az IP címedet, a megnyitott weblapokat (nem csak a te gépeden hanem a szolgáltatódnál), a bankszámlád változásait (készpénzt ne is használj) és a többit adatodat...
Vedd fel és tedd félre, had fizessen ha neki megéri
A kérdező hozzászólása: Az 1.-nem szólt. Am már félre is tettem a telefont. Volt, hogy majdnem egy óráig tartotta a vonalat. :S
Az nem semmi...ez már megszállottság. Szerintem is érdemes lenne felkeresni a rendõrséget, mert ha nemcsak tini telefonbetyárokról van szó, akkor lehet még komolyabb bajod is.
na, azóta történt valami? :O
A kérdező hozzászólása: Felvettem már. Bele is szóltam. Nem válaszolt, csak szuszog a vonal másik felén. Egyszer egy lányt is hallottam a háttérben beszélni, szóval biztos, hogy nem valamilyen telefonos eszköz hívogat és nem is véletlen... És igen, persze, hogy egy idõ után megunja az illetõ, kivéve ha egy pszichopatáról van szó. Márpedig az én esetemben arról van szó. Mert volt egy durva incidens az életemben egy durva emberrel, csak bizonyítani kellene valahogy, hogy õ volt. De mond csak, MIÉRT NEM OLVASOD EL FIGYELMESEBBEN A KÉRDÉST ÉS AZT, AMIT ALATTA ÍR?! Mellesleg, nem túlzok, ha azt mondom, hogy naponta legalább 20x felhív.
Felveszed a telefont? Beleszól? Nem biztos, hogy zaklató, lehet üzletet ajánlj pl. ha meg zaklató, nem veszed fel, egy idõ után úgyis megunja.