Találatok: Aki fittyet az fittyet (4 db)

Aki fittyet hány az fittyet evett? XD

gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Ésa fittyfene kimarad?

kérdésre adott válaszok
jaja
Csakis.
What does it mean suc?
jobb egy fity ma, mint kettõ holnap
A kérdező hozzászólása: Biztos valami tisztítószer xD
sztem is :D
Júj! xD
Ésa fittyfene kimarad?
Tévedés! Fittyet ivott.
Sucot iszol s fittyet hánysz ...
A kérdező hozzászólása: Szerintem meg minden napra jusson egy fity ma (is) hehe

Aki fittyet hány, az fittyet evett?

gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Teljesen mindegy - ha kardélre csinálja! (Brain Storming)

kérdésre adott válaszok
Teljesen mindegy - ha kardélre csinálja! (Brain Storming)
Igen, csak emésztett formában.
ja:)
Igen, 100%, hogy telezabálta magát fittyel!
Igen...
Aki fittyet hányt az természetesen fittyet evett, de utána már nem tud fittyenteni. A férfiak nemükbõl adódóan csak is, és kizárólag BAKFITTY-et hánynak.

Te hogy viszonyulsz azokhoz, akik fittyet hánynak rád, de ha kell tőled valami, akkor nyaliznak?

Többször volt ilyennel dolgom. Ha kellett a segítségem, jöttek a "köszi, ezer hálám, majd meghálálom valahogyan!" aztán ha ettől az embertől nekem kellett valami, vagy csak kérdeztem valamit, és bunkóztak velem(nem barátaim, ismerősök) akkor "nem, minek adnék?" akkor mondom, hogy talán azért, mert én is segítettem neked, akkor is azt mondják, hogy nem, vagy a röhejesebb, hogy "áh, az nem is volt igazi segítség!" Utána telik-múlik az idő, megint jön 1 helyzet, hogy adjak valamit, vagy mondjam meg, és akkor nem adom, és jönnek, a "ne már, de most miért nem? nem hiszem el!" és tartom magam ahhoz, hogy "múltkor te sem segítettél, így most én sem!" Akkor kiakadnak, hogy "jó van akkor! Kapd be! Rohadj meg! Nem is kell a segítséged!" Az ilyenekkel te hogy viselkedsz? Jól gondolom, hogy ilyen emberekkel többet ne is álljak szóba ugye? Csak azért voltak velem rendesek, mert segítettem nekik abban a pillanatban, amúgy meg felőlük el is vérezhetnék?
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Így van, az ilyen piócákkal nem szabad foglalkozni.

kérdésre adott válaszok
Rázd le õket nyugodtan. Ha egy igazi barátod van, már sokkal elõrébb leszel, mint a legtöbb ember. És több energiád is marad.
Így van, az ilyen piócákkal nem szabad foglalkozni.
Visszahányom a fittyet. :D
Az ilyenekkel nem szabad tartani a kapcsolatot, nekem is mindig ez volt a problémám, igy már nem is keresnek, nem baj addig is nyugtom van tölük.

Hogy kezelnétek az olyan családtagokat, akik jelentéktelen emberként kezelnek téged és fittyet hánynak rád, ha megis szólalsz (egymással beszélgetnek tovább, vagy meg se hallják amit mondasz vagy kérdezel)?

Ha megszólalok, rendszerint vagy egymással beszélgetnek tovább, vagy meg se hallják, amit mondok és a saját gondolatmenetüket mondják tovább. Ha a céljaimról kérdeznek, és beszélek róluk, lebeszélnek róla, és elmagyarázzák, miért vagyok rá alkalmatlan, holott alig ismernek - vagy megkérdezik t?lem: Minek neked az? Intelligens emberekr?l van szó, csak mindegyiknek megvan a saját egója és elképzelése amib?l nem enged és csak azt tartja jónak... mit kezdjek az ilyen emberekkel? :)Ö
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Bunkóság, pláne rokon részérõl. Nem így kéne kezelni (lekezelni) bárkit, még ha tapasztalatlan is egy adott témában. Kérdezz rá, miért csinálják? De, magadnak is tedd fel a kérdést, esetleg nem te vagy-e túl "erõszakos", esetleg sokat kérdezel ilyesmi. De igazad, van engem is zavarna.

kérdésre adott válaszok
Velem is ugyan ez a helyzet. Egy idõben mindig azt hittem, hogy egy utolsó söpredék vagyok, aztán rájöttem hogy magamra számíthatok nem foglalkozok velük. Szépen csöndben elvagyok. Nagyobb "fájdalom" nekik, ha nem tudják mi van veled és esetleg sikeres vagy.:) ) Tetszik az érzés, hogy baromira elkeseredtek hogy nem tudtak visszahúzni téged.:)
Bunkóság, pláne rokon részérõl. Nem így kéne kezelni (lekezelni) bárkit, még ha tapasztalatlan is egy adott témában. Kérdezz rá, miért csinálják? De, magadnak is tedd fel a kérdést, esetleg nem te vagy-e túl "erõszakos", esetleg sokat kérdezel ilyesmi. De igazad, van engem is zavarna.
Nekem is vannak ilyen rokonaim. Szerencsére távolabbiak, és manapság már nem tartjuk a kapcsolatot, de régen nagyon rosszul esett hogy lenéztek meg butának tartottak. Az általános sulis ballagásomon közölték, hogy tisztára meg vannak lepve hogy még jutalomkönyvet is kaptam. Nekem is az a módszer jött be hogy nem foglalkozok velük. Annyira nem részletezem a céljaimat, "elcsacsogok" velük, de ennyi. Nem igazán szeretem õket, pedig értelmes emberek lennének, de aki visszahúz meg hátráltat azt ki kell kerülni. Nyugodtabban vágok bele valamibe ha biztatnak, vagy hozzám közelebbi családtag próbál észérvekkel lebeszélni valamirõl. Ne vedd a lelkedre. Egyébként mennyire közeli családtagok? Szüleid vagy távolabbi?
A kérdező hozzászólása: Köszönöm mindenkinek a bíztatást, nagyon jólesett, és aranyosak vagytok. Keresztszülõkrõl lenne szó. (anyukám nõvére, és a férje, valamint unokanõvérem és a férje) :) Azóta persze én is elgondolkodtam azon, hogy talán bennem van a hiba: talán túl halk vagyok, amikor megszólalok, és csak akkor várhatom el, hogy õk is nyitottabbak legyenek felém, ha én is jobban nyitok feléjük.
Nekem a saját szüleim ilyenek. Abszolút nem érdeklem õket, egyiküket sem. Csak feszültséglevezetésnek voltam mindig is jó, de mivel már azt sem hagyom, így egyszerûen elélnek mellettem, mint két idegen. Tenni nem tudok semmit sem. Gyûjtögetem a pénzem, tanulok, aztán idõvel majd elköltözöm.
Nekem egyszer apám azt mondta hogy akkor költözhetek el otthonról ha majd õ engedélyt add rá és életképesnek tart arra hogy önállóan éljek. Van egy párkapcsolatom 6 éve. A nõvérem 18 évesen lelépett. Persze neki könnyû volt, apuci fizette az albérleti díját. Õ csak lakott, és dolgozott. De azt a pénzt elköltötte mûköröm, hajfestés stb. De apucinak Õ a büszkesége. Nem mondom hogy nem fáj, de az elmúlt évek során amiket kaptam viselkedésbe úgy kialakult bennem egy olyan viselkedési forma hogy [email protected] Persze nem mindig megy. Mindig meggy a vita hogy a nõvérem többet kap mint én. De õk azt mondják egyformán szeretnek, én nem így gondolom. Vannak dolgok amit megkapok, de nekem nem azokra van szükségem, hanem a támogatásra és itt nem pénzbeli dolgokra gondolok. Támogatásra olyan téren hogy igen is én is vagyok a szemükbe valaki. Támogatni abban hogy elmegyek és ha baj van akkor még mindig vissza tudok menni amíg õk vannak. Én mondtam apámnak 26 évesen nem fogom megkérdezni hogy apuci akkor elköltözhetek?
Ez még mindig jobb, mint mikor nyíltan lehülyéznek, pofákat vágnak Rád, és látványosan bunkóznak Veled.Exsógornõm rendszeresen megtette.A végén már csak köszönésre méltattam (jó, anyukájába is elküldtem). Egyébként abszolút megértelek.A tanácsom annyi, hogy tégy úgy, mintha a világon sem lennének.Elvégre õk neked pont annyit számítanak, mint amennyit te nekik.
Nálunk nem ilyen formában, de hasonlóképpen van ez.Engem végighallgatnak, de csak azért, hogy belém kössenek.Amit én mondok, az sohasem jó.De ami a legrosszabb, az az, amikor azt kritizálják, ahogyan beszélek és folyamatosan a hanglejtésemre figyelnek, hogy szerintük bunkón mondom e, vagy sem.Így én már meg sem szólalok itthon, már akkor sem beszélek, amikor szeretnének velem beszélgetni.Olyankor ennyi a válaszom, hogy:igen, nem.
Fájdalmas dolog átélni, de ez az õ szegénységi bizonyítványuk. Szerintem legyél illemtudó és ennyi. Ne szólj be nekik ezért, hagyd rájuk. Úgysem változnak meg. Kár emészteni magad. Én akárhányszor elkezdek egy mondatot, a második vagy harmadik szónál beleszólnak, mintha fel sem tûnne, hogy beszélek. Néha közlöm, amikor õk is a második v. harmadik szónál tartanak, hogy éppen elkezdtem egy mondatot és szeretném befejezni, de a kutyát nem érdekli. Amikor végigmondják a magukét, nyomok rá egy igent és kész. Korábban sírtam is emiatt, de kár az energiáért.
nemtudom milyen rokonsági fok, de valószinû ugyanúgy kezelném, levegõnek nézném õket, illetve kerülném a társaságukat, hogy ne keltsen ez a dolog rossz érzést bennem. Pl. ha családi összejövetelrõl beszélsz, vagy ilyesmirõl, és nem mindennapokban élsz együtt ezekkel a rokonokkal akkor pláne, pl. nem mennék el, stb. Szüleid nemhiszem hogy levegõnek néznke mikor beszélsz, ha mégis, hát nem szolnék hozzájuk csak ha muszáj, aztán majd csak nem kell életed végéig ott lakni/elviselni õket. Csináld a dolgod, a céljaid, álmaid meg ne add fel, járjon az a fejedben, hogy a világon minden olyan embert, aki nagyra vitte, ugyanígy szólt lea környezete!