29éves pasi, 22éves lány. Mit szóltok a korkülönbséghez?

Veled is előfordult már, hogy teljesen "ráhangolódtál" a párod beszédstílusára, hanglejtésére, humorára stb?

Észrevettem magamon, hogy ugyanúgy tagolom a szavakat, mint a barátnőm, lassan már ugyanúgy ejtem is őket, a hangsúlyozás is olyan...nem szándékos, valahogy ráállt az agyam arra, ahogy ő ejti a szavakat.
Úgy szoktam hívni, hogy nyuszi és rengetegszer előfordul, ha valakihez kedves akarok lenni, szimplán lenyuszizom, mert berögzült:/
Kicsit már ciki ez, de normális?

Mit gondoltok erről?

Több éves kapcsolat vagyis már házasság! Most ráött a páromra a féltékenykedés! Pár hete csak azt hallgatom,hogy biztos megcsalom! Még a gyk-ra is féltékeny mert ezekben a kategóriákban szétnézek! Már átnézte a gépet,telefont,telefonszámlát meg mindent! Semmit nem talált csak,hogy beszélgetek a neten! De ki nem? Semmi jelet nem talált a megcsalásra mivel nincs is mit! De akkor is kikészít!

Hogy kellene elmagyaráznom,hogy meg is értse,hogy nincs senkim?
Mit gondolnátok ha a párotok ezt csinálná veletek?

Ti mit csinálnátok akkor ha van egy szerelmed aki szerelmes beléd és járna is veled de nem kerültetek közelebb csak annyira hogy szexin rád mosojog?

csak 10-éves vagyok

25 éves fiúk! Ti hetente mennyit szexeltek a barátnőtökkel?

mert az én barátom elvan olyan 3-4 alkalommal :/ nekem viszont több kellene, minden nap. Mondtam neki, tudja de fáradt :S

Lehet e tolerálni hogy a barátnöm kedvelgeti az exe képjeit fa. Bukkon? és mégpedig ál profilrol!

A párom teljesen tönkreteszi az életem, hogy szabaduljak?

27/F, s szeretnék meghallgatni pár véleményt, nem tudom mit tegyek. Sikeresen 4 éve együtt vagyok egy olyan lánnyal (25), aki elhitette velem, hogy kb hülye vagyok mindenhez, buta érdektelen stb... Kezdetben szép, aranyos, kisajátított, majd szépen lassan addig csűrte csavarta a dolgokat, amíg megcsalt, és elhitette velem az én hibám (mert én pornót nézek, mind1 h megvonta a szexet mindenféle hülye indokkal). Nem szól másról az életem, mint neki megfeleljek, de sosem tudok. Az ember semmire se vágyik, csak hogy elismerje aki számára a legfontosabb. Neki semmi se tetszik. Fizetésem jó, nagyon jó, dolgoztam érte tinédzser korom óta hogy jó legyen. Foglalkoztam zenével (külföldi kiadóm volt), lenézte, feladtam. Sikeres vagyok a szakmámba (wikipédia cikk van egyik kutatómunkámról), lenézi. Bármit amit elérek, lenézi, és úgy hogy ő az asztalra semmit se tett le. Az apja ugyanez, onnan örökölhette. Az öreg szerint kb mindenki hülye, csak ő nem. A párom nem dolgozik, mert kb minek? Õ 100-200ért nem megy el sehova, mert dolgozni "rossz", kapott 1 pofont az élettől, bunkók a főnökök ő ilyen helyeken nem. Követelőzik csak, hogy én vagyok a "férfi" én biztosítsam az életét kb. Az idő múlásával elérte, hogy mindenért magam okoljam, mert én rosszul látom a dolgokat. Szerinte híradót se nézzek, mert nem értem mit mondanak bent... Kicsit eldurrant jó párszor az agyam ezért, akkor meg "én az őrült". Kb lelkibeteggé tesz. Most kitalálta olaszország, oda akar menni szilveszterre, én meg finoman szóltam hogy az nagyon drága. Hát keressek jobbat, még a fáradtságot se vettem hogy utána nézzek, kerestem, ugyanaz csak nem 4 nap hanem 2, és egyéni utazás közvetítő nélkül, s kb fele annyiba kijön. Akkor meg azért vagyok hülye, mert ő nem fog kocsikázni, meg drágább a szoba éjszakánként mint a nekkerman ajánlatába, meg fél mellém beülni mert pesten gps-el közlekedek, hát még róma... meg 2 napra minek nem? Elmondott mindennek.. Hiába mondtam neki, most akciós a mercédesz, 1 köbcenti olcsóbb mint a peugeotos köbcenti... Most megsértődött, s lehet ez elég ok megint hogy félremenjen ugye? És még ő van felháborodva... Az ember elvinné rómába, mert hát ez szeretné, ezért megsértődik és kikéri magának, hogy naná hogy a drágább és az ő szava dönt, mint ha le akarna győzni állandóan... Ezt azért meséltem el hogy értsétek. Nem tudok koncentrálni a munkahelyemen, mert állandóan a magánéletem, a magánéletem... hogy lehet ebből szabadulni ez így nem élet már. Mi vagyok én? Próbálom bebizonyítani, hogy nem vagyok se hülye se ostoba, szép szavakkal, keményen, de nem nem lehet. Ezért és a magánytól való félelem miatt vagyok még vele, mert hát szerinte mindenki csak át fog verni, mindenki csak megcsalja a másikat... Hogy lehet egy ilyen emberrel egyáltalán beszélgetni normálisan?

Minden jó kapcsolatban vagy egy vágyakozó és egy elfogadó fél?

Az egyik vágyakozik a másik után, a másik elfogad valakit, aki rangján aluli. És a kapcsolat jó...

Hm. Ez szerintetek mennyire jellemző?

Miért csinálja ezt? Olyan mintha szégyellne és lenézne.

Senki sem tökéletes, így én sem, követek el apróbb hibákat.
Pl van, hogy elfelejtek dolgokat, belekavarodok a mondani valómba és van, hogy néha el is ejtek ezt- azt. Főleg, mikor a párommal vagyok, annál jobban próbálok összpontosítani és koncentrálni, de akkor vagyok a legügyetlenebb.
Azt vettem észre, hogy ha egy ilyen apró hibát követek el, mindig csúnyán, furán néz rám.
Pl leejtettem valamit(semmi baja nem lett)de már fogta fejét, és úgy nézett rám mint egy hülyére.
Rögtön jön a pfúúú meg a jajjjj ...
Vagy véletlenül ráléptem a cipőjére, mert épp csikizett vagy valamit csináltunk, már szinte kiabált, hogy mit csinálok már, ha lehet tegyem tönkre a cipőjét.
Annyira rossz érzésem lesz olyankor,és szégyenlem magam...
Miért veszi olyan komolyan és néz le engem?

Mi szólnátok ehhez a kezdeményezési trükkhöz? Mit szólnátok ha valaki így próbálkozna nálatok (lányok)?

-mivel nem annyira merek megszólítani csak úgy egy lányt
...arra gondoltam, hogy készítek egy
"meghívó kártyácskát/üdítő kúppont" ... persze valami szépet gondosan megtervezve :) ... és lazán át nyújtom a lánynak mintha reklám cédulát osztanék

Mit szólantok ( lányok ) ha valaki egy ilyet nyújtana át :
a) zebrán épp elsuhanva
b) jelzőlámpánál várakozva és közben válaszra várva
c) szupermarketben / bevásárló központban
d) suli / egyetem / campus
e) buszon / vonaton
f) egyéb helyen

Elfogadna e valaki így a meghívást ?