Találatok: Mi az görög (45 db)

Mi az EU célja? Megegyeznek egy görög mentőcsomagról, Magyarországtól pedig megvonják a pénzt.

Nekem ez úgy tűnik, hogy ki akarják várni, míg Magyarországnak is mentőcsomag kell, egy kicsit föl is gyorsítják az eseményeket a pénz megvonásával. Hiszen ha mentőcsomag kell, akkor teljes egészében az EU diktál. (lásd Görögország) Jelenesetben még konfrontálódniuk kell a jelenlegi kormánnyal. Gondolhatják: Minek? Tönkre tesszük és utána úgy kell táncolniuk, ahogy mi fütyülünk. Szerintetek?
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: 1, Görögország az euroövezet tagja. Ha csõdbe megy minden egyes ott nyomtatott bankó után a többi országnak kell tartania a hátát, és sokkal de sokkal brutálisabb összeg lenne, mint amennyit eddig ráköltöttek. 2, Magyarország nettó befizetõ, aki sokkal több pénzt kapott eddig is, mint amennyit beadott a közösbe, és azt is elbulizta, vagy fel se használta. Most pedig, hogy csökkentették a segílyt (amivel még mindig többet kapunk, mint amennyit mi fizetünk egybõl sír a sok hazafi szája. És igen, a gyengébbek kedvéért, most éppen lecigányoztam a sok nyafogót.

kérdésre adott válaszok
Szerintem örülnének ha Görögországnak nem kéne mentõcsomag. Nekünk meg nem is tervezik, nem vagyunk eurozóna tagok, ha bukunk, hát a mi bajunk. (Kicsit az övék is, de nem annyira, hogy megérné ránk költeni a német adófizetõk pénzét.)
1, Görögország az euroövezet tagja. Ha csõdbe megy minden egyes ott nyomtatott bankó után a többi országnak kell tartania a hátát, és sokkal de sokkal brutálisabb összeg lenne, mint amennyit eddig ráköltöttek. 2, Magyarország nettó befizetõ, aki sokkal több pénzt kapott eddig is, mint amennyit beadott a közösbe, és azt is elbulizta, vagy fel se használta. Most pedig, hogy csökkentették a segílyt (amivel még mindig többet kapunk, mint amennyit mi fizetünk egybõl sír a sok hazafi szája. És igen, a gyengébbek kedvéért, most éppen lecigányoztam a sok nyafogót.
Az, hogy a rendszerváltáskor vezetõink bagóért osztogatták szét az országot a rokonaik között aligha a német adófizetõk hibája, akiknek most a zsebére megy ki a játék. És amikor szólnak, hogy esetleg cserébe a gazdaságunkat hozzuk rendbe és ne parkokat meg szökõkutakat építsünk milliárdokért (ahogy konkrétan tesszük, például a kis fideszes szülõvárosomban is), vagy esetleg rúgjunk már ki pár nyugdíjas kádert az állami cégektõl akik milliós szõnyegeket vesznek az irodájukba (hogy csak egy konkrét példát említsek az Oktatási Minisztériumból), ne adj Isten hanyagoljuk a milliárdos wellness szállodás beruházásokat, akkor mi rögtön besértõdünk, és nem értjük mi baja van a magyaroknak a romákkal... izé, az EU-nak a magyar kormányokkal.
12:52 "Akkor majd tönkretesznek bennünket, ..." Éppen arra szeretnének rávezetni bennünket, hogy ne tegyük tönkre magunkat. Vili? :)
"Tönkre tesszük és utána úgy kell táncolniuk, ahogy mi fütyülünk. Szerintetek?" A görögök magukat tették tönkre.
"""Reed válasza: mi nem Szlovákia vagyunk, ahol az ipar mindíg is meghatározó volt. akiknek azért kellett meglépni ezt a lépést mert ott topogott egy sor nyugati nagytõke. Ide senki nem akar jönni. Mi a piaca is vagyunk a nyugatnak és nem csak a rabszolgái. Te hiába lennél még olcsóbb, ez csak az õk versenyképességé javítaná, és közben elszívnák az emberektõl a + jövedelmet, anélkül hogy a gazdaság bár mit is hasznosíthatna belõle.
"Megegyeznek egy görög mentõcsomagról, Magyarországtól pedig megvonják a pénzt." Megegyeznek a görög mentõcsomagról, amiért cserébe gyakorlatilag elveszítik a függetlenségüket. Ezt meg Magyarország (amúgy jogosan) nem hajlandó átadni.
A kérdező hozzászólása: De ezek szerint nem vagyunk egyenrangú felek az EU-ban?
Persze, azért csinálják, mert OV nem úgy táncolt, ahogy õk fütyültek. Akkor majd tönkretesznek bennünket, és nem lesz olyan nagy a szája a miniszterelnöknek. Vagy azt akarják, hogy lépjünk ki. Minek legyünk tagok, ha pénzt nem adnak, csak a szabályokat akarják õk diktálni, meg a büntetéseket kiszabni. Most õszintén pl. mi a fene közük van ahhoz, hogy a bírák mikor mennek nyugdíjba? Ez az ország magánügye, kicsit sokat képzelnek magukról.
Nem az EU záratta be az üzemeket, hanem a tulajdonos zárta be õket. Mint most a Nokia teszi. Nem a belügyeinkbe avatkoznak bele. Hanem Orbánt akarják rászorítani, hogy tartsa be az EU törvényeit, és a demokratikus jogokat NE szüntesse meg. Ne egypárt rendszert építsen, hanem az országot! Görögországban nem hoztak visszamenõleges törvényeket, nem tettek mindenhova pártkatonákat, mint nálunk. Ezt is észre kellene venni a sok narancsködös Orbán híveknek!
13:49 "Csak nézd végig a multat és a környezõ országokat." Ha ez az ország csak annyit megtett volna, mint Dzurindáék Szlovákiában, most nem itt tartanánk, ahol.
""Reed válasza: 13:49 "Csak nézd végig a multat és a környezõ országokat." Ha ez az ország csak annyit megtett volna, mint Dzurindáék Szlovákiában, most nem itt tartanánk, ahol. igazad lehet. Már rég egy polgárháború utáni helyzetben lennénk. a lakosság 90% ának lenne fegyvere. a bûnözés meg triplázódott volna. a munkahelyek egy része beadta volna a kulcsot már lehet hogy nem is létezne Magyarország.
""Mi a piaca is vagyunk a nyugatnak" Aha, és mivel is akarunk fizetni a nyugatnak a termékeiért? A tõlük kapott segélybõl? Vagy odaadjuk lízingbe a Földcsakrát? hát ez az haver. A rendszerváltásóta folyamatosan megszorítunk és elveszünk a szerzett jogainkból, és hol termelõdött valahol is vissza az ára? Az átlag magyarnak a reáljövedelme semmivel nem lett több!
"Mi a piaca is vagyunk a nyugatnak" Aha, és mivel is akarunk fizetni a nyugatnak a termékeiért? A tõlük kapott segélybõl? Vagy odaadjuk lízingbe a Földcsakrát?
A kettõnek semmi köze egymáshoz. Két külön ügy.
"Megszorításokkal, privatizációval" Igen, tudjuk, a privatizáció rossz, azt már Rákosi elvtárs is megmondta. Az meg, hogy Magyarországon, két kivételtõl eltekintve, az összes állami vállalatot a versenyszférában dolgozók adójából kell eltartani már biztos csak a kapitalista összeesküvés következménye. Megszorítani pedig felesleges, hiszen hazánknak annyi pénze van, hogy nyugodtan költhetünk ész nélkül. ha meg elfogy, majd ad az EU meg az IMF, hiszen arra vannak. Tényleg, mint a cigányok...
""Reed válasza: 12:52 "Akkor majd tönkretesznek bennünket, ..." Éppen arra szeretnének rávezetni bennünket, hogy ne tegyük tönkre magunkat. Vili? :) És hogy? Megszorításokkal, privatizációval, az eü kiárúsításával a karvajtõkének? "ahogy a románokkal"

Mik az átlagos görög emberek (öregek, fiatalok, mindkét nem) szokásai, stílusa? Mi az etikett, mi a normális viselkedésmód Görögországban?

15 éves lány vagyok,ízig-vérig magyar.Pesszimista,ami a szívén,az a száján is típusú.4 éve megtetszett a görög mitológia,a thébai mondakör meg a görög zenék(Sirtaki,summer hits..stb.)Aztán elkezdtem kutakodni Youtube-on továbbra is,és hát a görögökr?l szóló "Bazi nagy görög lagzi" cím? film is megtetszett,bár tudom,hogy a szerepl?k nem görögök(vagyis nem tudom pontosan,hogy van-e köztük görög).Van,aki ismeri itt a görög szokásokat,ünnepeket,a görög fiatal lányok stílusát,és az id?sek viselkedési módját?Mentalításról is írhattok.
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Hát, bár nagyon nem, de egyszer voltam Görögországban 1 hónapig meglátogatni a legjobb barátnõmet, mert ott él. Tapasztalataim, hogy kb. olyanok, mint az olaszok és a spanyolok, nagyon fontos nekik a család, szeretnek sziesztázni ilyesmik. Viszont a férfiak felsõbbrendûnek érzik magukat a nõknél, persze nem mindegyik, de pl. nem engednek elõre stb. plusz mindegyik félistennek hiszi magát... de egyébként kedvesek meg minden, de huzamosabb ideig nem élnék ott. Ott mindenki optimista:)

kérdésre adott válaszok
Ket fajta van. Mocskosak vagy sterilisen tisztak. Bunkok vagy illedelmesek, tanultak. Nok nem nagyon igenyesek, fuggnek a ferfitol. Osszejovetelekre a no kioltozik, mint a karacsonyfa, izles nelkul. A nok tobbet dolgoznak, szorgalmassabbak mint a ferfiak. Igen, nok alacsonyabb renduek. A ferfiak sziesztaznak, nem a nok. Csalad szeretok igaz, haracsolnak, dolgoznak a gyerekeknek, ok nem nagyon elvezik a penzt. megennek a sz.rukat ha nem lenne budos. Olaszokkal szivesen kotnek hazassagot, szivesen keverednek veluk, de tobbi nemzettel nem nagyon. Gorogul csevegnek olyan ember elott is aki nem tudja a nyelvet, meg akkor is ha tudnanak mas nyelven is beszelni. Ferfiak szeretik az analis szexet, sot megkivanja a notol.
A kérdező hozzászólása: A barátnõdrõl igazán mesélhetnél..:) köszi!
Sajnos a mai görögökrõl nem tudok sokat, de ha az ókori Görögországgal kapcsolatban kíváncsi vagy bármire lehet tudok segíteni.:D
A filmre visszaterve, egy ausztral-gorog no irta. 90%- a szineszeknek, crew-nek gorog. Mint ahogy a filmben is, hangosak, egy notol az elso kerdes az, hogy ferjnel van e, mert ha nem, es koratol fogva annak kellene lennie, hat akkor az gaz. tobbszor osszehazasitanak unokatestvereket is. Nagyon egy bosszuallo nep. Pletykas, irigy, mindig a szomszeddal torodik.
Hát, bár nagyon nem, de egyszer voltam Görögországban 1 hónapig meglátogatni a legjobb barátnõmet, mert ott él. Tapasztalataim, hogy kb. olyanok, mint az olaszok és a spanyolok, nagyon fontos nekik a család, szeretnek sziesztázni ilyesmik. Viszont a férfiak felsõbbrendûnek érzik magukat a nõknél, persze nem mindegyik, de pl. nem engednek elõre stb. plusz mindegyik félistennek hiszi magát... de egyébként kedvesek meg minden, de huzamosabb ideig nem élnék ott. Ott mindenki optimista:)
Utolso, Tokeletes leiras.
Lusták, felületesen szívélyesek, kissé ápolatlanok, családcentrikusak, kb. 30-40 évvel ezelõtti ízlésük és gondolkodásmódjuk van. Nekem szimpatikus, ha egy nép nem szereti annyira a rendet, a teljesítményt és a pénzt, mint mondjuk az északiak, ugyanakkor a görögök hátránya a bunkóság, hangoskodás, megbízhatatlanság, sekélyesség. Aki szeret egy lazább, lustább megközelítést, az biztosan jól érzi magát ott.

Mi az Alex név eredete valamint Görög vagy Római néb?

Értelmes válaszokat !!4
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Név* Bocsi a hibáért

kérdésre adott válaszok
A kérdező hozzászólása: Név* Bocsi a hibáért
Görög név, eredetileg görögül: Alexandrosz. Ebbõl rövidült.
Alaksandus, Wilusa uralkodója (i.e.1300 körül) a legrégebbi ismert ilyen nevû ember, a CTH#76A hettita agyagtáblán olvasható. Wilusát Trójával is azonosítják a tudósok (Wilusa -> Wilios -> Ilios) Fõleg, hogy egy Taruisa nevû város is volt a területén. Parisz pedig Alexandrosz néven is ismert.
Az Alex az Alexander, azaz Alekszandrosz rovid valtozata. Inkabb gorog, mint romai.

Ez alapján a családfa alapján mi az ókori görög istenek 3 generációja? (bőv. Lent)

Tehát valaki feltudná sorolni hogy kik tartoznak, az als?, második, harmadik generációba? Nem muszáj a lenti családfa alapján, de ha az segítség, úgy is jó, mert én nem tudok rajta eligazodni. Az biztos, hogy 3 generáció van összesen.
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: 1. Mindenképpen Gaia és Uranosz, azaz a Föld és Ég. 2. A gyermekeik a titánok, Kronosz, 5 férfi testvére, Rheia és 5 nõi testvére. (Atlasz, Prométheusz és a többi titán gyermeke Kronoszt és Rheiat kivéve titánnak számít így, a 2. generáció tagjai szerintem õk is.) 3. Kronosz és Rheia gyerekei azaz Zeusz, Héra, Posszeidon, Déméter, Hádész, Hesztia. Aztán itt vannak átívelések is, mert pl. Aphrodité is a 12 olimposzi fõistenhez tartozik, ugyanakkor õ Uranosz vérébõl születik. És innen már isteneknek számítanak.

kérdésre adott válaszok
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia ezen az oldalon megtalálod az elsõ két generáció taglalását. A kik kimaradnak, azok értelemszerûen a harmadik generáció tagjai.
1. Mindenképpen Gaia és Uranosz, azaz a Föld és Ég. 2. A gyermekeik a titánok, Kronosz, 5 férfi testvére, Rheia és 5 nõi testvére. (Atlasz, Prométheusz és a többi titán gyermeke Kronoszt és Rheiat kivéve titánnak számít így, a 2. generáció tagjai szerintem õk is.) 3. Kronosz és Rheia gyerekei azaz Zeusz, Héra, Posszeidon, Déméter, Hádész, Hesztia. Aztán itt vannak átívelések is, mert pl. Aphrodité is a 12 olimposzi fõistenhez tartozik, ugyanakkor õ Uranosz vérébõl születik. És innen már isteneknek számítanak.

Miért nem lehet nekünk fizetési átütemezést kérni, mikor az írek megtették, a görögöknek meg Izlandnak meg elengedték az adósságuk nagyrészét?

És érveket kérek, nem azt hogy csak. Hiszen ha mi bedőlnénk, húznánk magunkkal Ausztriát, és vele az egész köz kel Eu t. De ha józanúl gondolkodunk nincs is más lehetőség, mert recesszióban nem leszünk képesek kifizetni a tartozásaink kamatait sem, megszorítani meg nincs értelme mert kontraproduktív lenne a hatása.
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Átütemezés kérése= fizetés képtelenséggel

kérdésre adott válaszok
Lehetni lehet, épp csak értelmetlen lenne.
Ahhoz olyan gazdaságpolitika kellene, ami biztosítja a növekedést, és bizalmat ébreszt a befektetõkben. Nálunk éppen az ellenkezõje van.
"Miért nem lehet nekünk fizetési átütemezést kérni, mikor az írek megtették, a görögöknek meg Izlandnak meg elengedték az adósságuk nagyrészét?" Nem tudjuk fizetni az államadósságot, tehát csõdben vagyunk? Szerinted a görögök most a fele fizetésükkel (ami még mindig a tiéd többszöröse) boldogok? Azt hiszed, hogy az "átütemezés" neked plusz forintot jelentene? Ne haragudj, de rettentõ buta vagy... "Hiszen ha mi bedõlnénk, húznánk magunkkal Ausztriát, és vele az egész köz kel Eu t." Ausztriát? Azt az Ausztriát, amit a stabil gazdaságának köszönhetõen a minap minõsítettek FEL? Fenntartom az elõzõt. "De ha józanúl gondolkodunk nincs is más lehetõség, mert recesszióban nem leszünk képesek kifizetni a tartozásaink kamatait sem" Államcsõd esetén nem úgy lesz recesszió, hogy hogy talán növekedés, talán csökkenés, hanem igen mély recesszió lesz itt pár évig, de ha a magyar embereken múlik akkor évtizedig. "megszorítani meg nincs értelme mert kontraproduktív lenne a hatása." Szerinted egy államcsõdben nincs megszorítás? Csak jön a jóságos nagybácsi valahonnan? Maximum a nagybácsi a gazdaságba belepumpál egy rakás pénzt még, hogy az adósság mégnagyobb legyen, méginkább a nagybácsitól függj, végleg elveszítve a nevedet, identitásodat, életedet. Te ezt akarod? Tényleg ezt akarod? Mert ha igen, akkor hatványozottan fenntartom...
Átütemezés kérése= fizetés képtelenséggel
Jelezném, hogy a görögöknek még mindig nincs egy normális terve, és még mindig 95%-al számolnak a 4 éven belüli bedõlésre.

Van a görögben határozatlan névelő? Ha igen, mi az?

És az is érdekel, hogy a különféle nemekben és esetekben hogy írják.
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: http://www.foundalis.com/lan/artindef.htm

kérdésre adott válaszok

Mi az egyik görög süti, a halva receptje?

gyakorikerdesek.hu

Legjobb: 15 dkg cukrot oldj fel 3 dl forrásban lévõ vízben, s kis lángon tartsd melegen. Közben olvassz fel egy másik edényben 10 dkg vajat, adj hozzá 12 dkg búzadarát és 10-15 percig kis lángon kevergesd. Majd állandó keverés mellett öntsd hozzá a forró szirupot. Bele keverhetsz bármilyen csonthéjast, szárított gyümölcsöt, kompótot is. Én személy szerint apróra vágott narancsot szoktam bele tenni. Jó étvágyat kispajtások! :-) Legjobb tudomásom szerint ez az édesség indiai, én krisnásoktól tanultam a receptet.

kérdésre adott válaszok
#1-es válaszoló a recept jó csak túl sok olajat írtál még a 150ml-is nagyon sok nem hogy a 200 szerintem legközelebb 100ml-el csinálom de lehet az is sok lesz. de vanília aromával és 3 csipet mandulával nagyon finom. és annak üzenem aki a macskájának adta hogy azért nem ették meg mert a macskák nem szeretik az édes dolgokat mert nincs nekik édes ízt érzékelõ receptoruk.
a halvához adjál egy ki élvét, így kvittek lesznekxd
15 dkg cukrot oldj fel 3 dl forrásban lévõ vízben, s kis lángon tartsd melegen. Közben olvassz fel egy másik edényben 10 dkg vajat, adj hozzá 12 dkg búzadarát és 10-15 percig kis lángon kevergesd. Majd állandó keverés mellett öntsd hozzá a forró szirupot. Bele keverhetsz bármilyen csonthéjast, szárított gyümölcsöt, kompótot is. Én személy szerint apróra vágott narancsot szoktam bele tenni. Jó étvágyat kispajtások! :-) Legjobb tudomásom szerint ez az édesség indiai, én krisnásoktól tanultam a receptet.
griz fél sürüre megfõzve. hozzá mák és továbbiakban bármit beleszórhatunk, esetleg aszalt gyümölcs , édesség /méz, darabos cukor /svéd/ massziv sürüre fõzzûk, kirakjuk tepsibe, ha kihült, szeleteljük. Fantázia kérdése a magyar konyhában mit, hogyan variáljunk, ettem külfõldõn libanoni halvát pisztácia volt benne nem izlett.
a halva nagyon gagyi nekem már a nevétõl hányingerem van én nembírnám mégegyszer megenni macskáknak adtuk azok is elvitték valahova de nemhiszem hogy megették mert csak kerülgették egy jó darabig mellette másik edénybõl a szokásos kajájukat azonnal megették szóval tuti nem valami finom
Görögként elvárnák tõlem hogy aztmondjam igen is Görög ez a süti, de igazából nem lehet tudni, örömmel fogyasztják Görögorszától a közelkeleten át egészen Indiáig. De igazából India a legkevésbé valószínû eredete! Akárcsak a Baklavát, a lukumit, a Gyrost, a suvlakit(törökül saslik) és egy csomó mást ugyan úgy megtaláljuk Görögbe mind bármelyik Arab államban, hogy honnan származnak azt én is nagyon szeretném tudni!

Mi akadályozta meg az ókori görögöket?

Mi történt az ókori görögök és 1780 között, ami utat nyitott a gépesítés felé? Hiszen az ipari forradalom után ugrásszerű volt a technológia fejlődése. A tudományos ismeretek hiánya nem lehet gond, hiszen Héron még egy kezdetleges gőzgépet is készített, de nem használta fel. Hogyhogy? James Watt miért látta meg a jövőt abban, amiben Héron nem?
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: "Mi történt az ókori görögök és 1780 között, ami utat nyitott a gépesítés felé?" Hát elõször is jöttek a rómaiak, akik mind építészetben, mind egyéb mérnöki munkákban túlléptek a görögökön. Aztán jött egy átmeneti visszaesés, majd a középkor építészetben és mezõgazdaságban lehagyta a rómaiakat is. A mezõgazdaság fejlõdése nagyon fontos volt, mert így többszörösére tudott növekedni Európa lakossága. A középkor gépesített is: rengeteg vízimalom és szélmalom épült. Aztán az újkorban megjelent a gõzgép is. 1780? Akkor Anglia már tele volt gõzgépekkel, hiszen az elsõ praktikus gõzgépek 1700 körül indultak be. "Hiszen az ipari forradalom után ugrásszerû volt a technológia fejlõdése." Nagyon téves elképzelés, hogy az "ipari forradalom"-ig nem vagy alig volt fejlõdés, utána meg hirtelen meredek fejlõdés indult. Valójában "ipari forradalom" nevû esemény nem volt, az egy legalább 100 éves folyamat volt, aminek pedig megvoltak az elõfeltételei, amik több száz év alatt alakultak ki. Az európai gazdaság a két súlyos válságidõszakot leszámítva (fekete halál és nagy éhínség a 14. században) folyamatosan fejlõdött a "sötét kor"-tól az "ipari forradalom"-ig, tehát a 9. századtól a 18.-ig (és máig). "A tudományos ismeretek hiánya nem lehet gond, hiszen Héron még egy kezdetleges gõzgépet is készített, de nem használta fel. Hogyhogy?" A tudományos ismeretek Héron korától Watt koráig folyamatosan gyarapodtak. Héron azonban JÁTÉKOT készített, nem gépet. Egészen konkrétan látványosságnak szánta, amit templomokban lehet kiállítani. A Héron-labda semmiféle praktikus erõkifejtésre nem képes. A praktikus gõzgépek teljesen más elven mûködnek, semmi közük a Héron-labdához (a gõzturbináknak van egy kevés közük, de egész minimális). Mivel a középkorban vízimalmok, szélmalmok és lovakkal forgatott gépek álltak rendelkezésre, csak olyan gépnek lett volna értelme, ami ezeknél hatékonyabb. Amíg a gõzgép nem tudta ezt teljesíteni, addig csak játékszer maradt. Ráadásul nem volt igazi igény sem a gõzgépre. A gõzgépre való igény úgy merült fel, hogy a bányák egyre mélyebbek lettek. A bányákból a beszivárgó vizet ki kell szivattyúzni. Erre már a középkorban is megvoltak a gépek, de macerás volt a használatuk, mert lovak hajtották õket. Egy idõ után felmerült az igény egy jobb megoldásra. És ekkor fejlesztették ki a Savery-féle gõzgépet, ami ezt teljesítette, de nagyon sok hibája volt. Aztán a Savery-gépet 1710 után felváltotta a Newcomen-féle, azt meg a század végén a Watt-féle. "James Watt miért látta meg a jövõt abban, amiben Héron nem?" Héron nem volt buta, tudta, hogy a gépe nem jó semmire. Watt pedig a Newcomen-gõzgépen akart javítani, nagyon konkrét céllal. És addig javítgatta (éveken át) a Newcomen-gépet, hogy fokozatosan eljutott egy teljesen más gondolkodásmódig, és megvalósította a Watt-féle gõzgépet, ami már annyival hatékonyabb volt a Newcomen-gõzgépnél, hogy akár hajót vagy mozdonyt is lehetett vele hajtani. Mindehhez még hozzáteszem, hogy még ha egy görögnek, rómainak vagy középkorinak eszébe is jutott volna mindaz, ami Wattnak (ami irreális, de tegyük fel), akkor se mentek volna semmire, mert nem volt rá igény, és nem volt olyan színvonalon a fémmegmunkálás, hogy meg tudták volna építeni.

kérdésre adott válaszok
James Watt idejében nem volt sok olcsó rabszolga. A munkát bérmunkások végezték, akiknek ha keveset is, de fizetni kellett; ebbõl lehett spórolni a gépek bevezetésével.
Nagyon sok tévedés hangzott el. A két legfontosabb: 1.) Hérón már bõven a római érában volt, jóval, másfél évszázaddal Görögország római leigázása után. 2.) A rabszolga munkája szükségszerûen felületes és hanyag, bányagépekre az ókorban is szükség lett volna. A válasz kulturális jellegû, ugyanis a görögök a technológiát mûvészetnek tartották, a tudást nem eszközként, hanem célként kezelték
Héron nem csak ezt az egy gõzgépet találta fel hanem egy egész sereg hasonló gépet..Õt ugyanis a papok fizették meg hogy olyan gõzgépeket tervezzen amelyek a nézõközönség által isteni csodaként felfogható munkát végezzenek(pl magától kinyíló fõbejárat), de ebben éppen nem látott meg semmi hasznosat, ez egy szimpla véletlen vagy csak tényleg gyerekjátéknak szánta.
"Mi történt az ókori görögök és 1780 között, ami utat nyitott a gépesítés felé?" Hát elõször is jöttek a rómaiak, akik mind építészetben, mind egyéb mérnöki munkákban túlléptek a görögökön. Aztán jött egy átmeneti visszaesés, majd a középkor építészetben és mezõgazdaságban lehagyta a rómaiakat is. A mezõgazdaság fejlõdése nagyon fontos volt, mert így többszörösére tudott növekedni Európa lakossága. A középkor gépesített is: rengeteg vízimalom és szélmalom épült. Aztán az újkorban megjelent a gõzgép is. 1780? Akkor Anglia már tele volt gõzgépekkel, hiszen az elsõ praktikus gõzgépek 1700 körül indultak be. "Hiszen az ipari forradalom után ugrásszerû volt a technológia fejlõdése." Nagyon téves elképzelés, hogy az "ipari forradalom"-ig nem vagy alig volt fejlõdés, utána meg hirtelen meredek fejlõdés indult. Valójában "ipari forradalom" nevû esemény nem volt, az egy legalább 100 éves folyamat volt, aminek pedig megvoltak az elõfeltételei, amik több száz év alatt alakultak ki. Az európai gazdaság a két súlyos válságidõszakot leszámítva (fekete halál és nagy éhínség a 14. században) folyamatosan fejlõdött a "sötét kor"-tól az "ipari forradalom"-ig, tehát a 9. századtól a 18.-ig (és máig). "A tudományos ismeretek hiánya nem lehet gond, hiszen Héron még egy kezdetleges gõzgépet is készített, de nem használta fel. Hogyhogy?" A tudományos ismeretek Héron korától Watt koráig folyamatosan gyarapodtak. Héron azonban JÁTÉKOT készített, nem gépet. Egészen konkrétan látványosságnak szánta, amit templomokban lehet kiállítani. A Héron-labda semmiféle praktikus erõkifejtésre nem képes. A praktikus gõzgépek teljesen más elven mûködnek, semmi közük a Héron-labdához (a gõzturbináknak van egy kevés közük, de egész minimális). Mivel a középkorban vízimalmok, szélmalmok és lovakkal forgatott gépek álltak rendelkezésre, csak olyan gépnek lett volna értelme, ami ezeknél hatékonyabb. Amíg a gõzgép nem tudta ezt teljesíteni, addig csak játékszer maradt. Ráadásul nem volt igazi igény sem a gõzgépre. A gõzgépre való igény úgy merült fel, hogy a bányák egyre mélyebbek lettek. A bányákból a beszivárgó vizet ki kell szivattyúzni. Erre már a középkorban is megvoltak a gépek, de macerás volt a használatuk, mert lovak hajtották õket. Egy idõ után felmerült az igény egy jobb megoldásra. És ekkor fejlesztették ki a Savery-féle gõzgépet, ami ezt teljesítette, de nagyon sok hibája volt. Aztán a Savery-gépet 1710 után felváltotta a Newcomen-féle, azt meg a század végén a Watt-féle. "James Watt miért látta meg a jövõt abban, amiben Héron nem?" Héron nem volt buta, tudta, hogy a gépe nem jó semmire. Watt pedig a Newcomen-gõzgépen akart javítani, nagyon konkrét céllal. És addig javítgatta (éveken át) a Newcomen-gépet, hogy fokozatosan eljutott egy teljesen más gondolkodásmódig, és megvalósította a Watt-féle gõzgépet, ami már annyival hatékonyabb volt a Newcomen-gõzgépnél, hogy akár hajót vagy mozdonyt is lehetett vele hajtani. Mindehhez még hozzáteszem, hogy még ha egy görögnek, rómainak vagy középkorinak eszébe is jutott volna mindaz, ami Wattnak (ami irreális, de tegyük fel), akkor se mentek volna semmire, mert nem volt rá igény, és nem volt olyan színvonalon a fémmegmunkálás, hogy meg tudták volna építeni.

Az ókori görög demokrácia és a római respublica poltikai és történelmi üzenete jelenünk számára. Mi a két közösség összevetésének történelem-filozófiai és politika-filozófiai hozadéka?

gyakorikerdesek.hu

Legjobb: Görögök: A mi poliszunk mindenki elõtt nyitva áll. (feltéve, ha görög; a barbárok csak rabszolgának jók) Tudományok, mûvészetek, sport támogatása, a test edzésének kiemelt szerepe. Rómaiak: A társadalom alapja az erkölcs. Katonai jellegû, jogászkodó társadalom, azonban kész más nemzetek befogadására is. Képes a maga hibáiból és más nemzetektõl tanulni.

kérdésre adott válaszok
Görögök: A mi poliszunk mindenki elõtt nyitva áll. (feltéve, ha görög; a barbárok csak rabszolgának jók) Tudományok, mûvészetek, sport támogatása, a test edzésének kiemelt szerepe. Rómaiak: A társadalom alapja az erkölcs. Katonai jellegû, jogászkodó társadalom, azonban kész más nemzetek befogadására is. Képes a maga hibáiból és más nemzetektõl tanulni.

Ha valaki önszántából felnőttként (25 évesen) felvette a római katolikus keresztséget, de később az ortodox/görög katolikus irányzat jobban érdekli, és azeretne ahhoz tartozni, annak mit szükséges tennie?

Elég ha egyszerűen a görög katolikus misékre jár? Kölcsönösen elfogadják egymás keresztségét a római és ortodox/görög katolikus irányzat?
gyakorikerdesek.hu

Legjobb: A görög katolikusok a római katolikus egyházhoz tartoznak, attól csak istentiszteletükben különböznek. (Plusz a papjaik családosak.) "Elég ha egyszerûen a görög katolikus misékre jár? "- Elég. Tudtommal sokan csinálják. Az ortodox egyházba át kell térni elõbb, a katolikus keresztséget elfogadják. Istentiszteletükre szabad járni, csak a szentségek vételétõl van eltiltva az, aki nem tartozik oda.

kérdésre adott válaszok
A kérdező hozzászólása: A kérdés elméleti jellegû. Érdekel mindkét irányba való átmenet. Éppen azért is, mert tudom, hogy az a két másik irány is eltérõ.
Talán elõbb a legfontosabb azt eldöntened hogy a görög katolikus vagy ortodox kereszténység érdekel jobban, ugyanis ez a kettõ is különbözik egymástól több szempontból is.
A görög katolikusok a római katolikus egyházhoz tartoznak, attól csak istentiszteletükben különböznek. (Plusz a papjaik családosak.) "Elég ha egyszerûen a görög katolikus misékre jár? "- Elég. Tudtommal sokan csinálják. Az ortodox egyházba át kell térni elõbb, a katolikus keresztséget elfogadják. Istentiszteletükre szabad járni, csak a szentségek vételétõl van eltiltva az, aki nem tartozik oda.