Családi kapcsolatok -Szülő-gyermek kapcsolat - 1975 db

"Szeretném helyrehozni amit a szülő elrontott. " Szerintetek mit tegyek? ---> bővebben lent.

Szóval. A szüleim már több,mint 10 éve külön élnek,de hivatalosan csak 5 éve váltak el,amikor anyukámnak új élettársa lett. Ekkor apukám szó szerint megbolondult...(neki már 14 éve van nője,meg gyereke is tőle). Folyton zaklatta anyut,a nagyszüleimet,és amikor szabályozva lett a láthatás neki,akkor rendszeresen "követelte" bátyámat és engem. Egyszer bátyám karácsonykor nem szeretett volna vele elmenni,és ebből olyan botrányt csinált,hogy rendőrséget kellett hívni. Itt kezdődött az egész háború. Ezek után jöttek a mindenféle feljelentés,gyámügy,bíróság...kicsi voltam,10-11 éves,és nagyon befolyásolható. Anyukám oldalán voltam mindig. 11 éves koromban elköltöztünk anyu élettársához,akkor még nagyon jó volt vele a kapcsolatom,szerettem,meg szinte apámként tudtam rá tekinteni...Idén tavasszal kezdett megromlani vele a kapcsolatom. Kiabált velem mindig,kibeszélt a hátam mögött,veszekedett anyuval miattam...teltek a hónapok,ez ment így tovább. Egyre jobban eltávolodtam tőle. Apukámmal pedig felvettem a kapcsolatot közben interneten. Féltestvéremet is nagyon szeretem,és apum is valahogy elkezdett hiányozni...hiszen apa nélkül nőttem fel. Ezért nyáron úgy döntöttem,elmegyek apuhoz,és féltesómhoz nyaralni...amikor anyu megtudta,nagyon ellene volt persze,el se akart engedni,de elmúltam 14,én döntöttem erről. Elmentem. Mikor hazajöttem,szó szerint kiutált a család. Megértettem,hiszen sok keserűséget okozott nekünk apukám. Anyukám is alig állt velem szóba egy darabig,ez nagyon rosszul esett,sokat sírtam miatta...de akkor sem adtam fel. Ugyanis rájöttem,hogy hogy is vannak/voltak itt a dolgok. Az én fejem tele lett beszélve,és apukám ellen lettem nevelve a szó szoros értelmében. Apukám azért csinálta az egészet évekig,mert nem bírta elviselni,hogy nem láthatja a gyerekeit. Mikor nyáron magamtól elmentem hozzá,gyökeresen megváltozott. Visszavont minden eljárást amit indított anyu ellen,arra hivatkozva,hogy megjavult velem a viszonya. És itt vége lett minden ügynek. Õsszel megtudtam,hogy nevelőapám olyan dolgokkal rágalmaz,ami egyszerűen felháborító,soha nem néztem volna ki belőle,hogy olyan dolgokat terjesztene a hátam mögött...egy ismerőstől tudtam meg,teljesen kiborultam,sírtam órákon keresztül..mikor hazajött anyum,elkezdtem üvölteni,hogy mit képzel ez az ember,hogy mindenféle mocskos hazugságot terjeszt rólam. Mondtam,hogy utálom,gyűlölöm. Jöttek a veszekedések,nevelőapám az tagadt mindent,de hallgatóztam egy telefonbeszélgetésnél előtte néhány napja,és ezer százalék,hogy amit mondott rólam,az úgy volt. Anyuval minden nap veszekedünk azóta is,nevelőapám meg szinte élvezi ezt...ez lenne a célja? Hogy teljesen összevesszek anyukámmal?! Mostanra már nagyon utálom ezt az embert,utálok itt élni vele...őszi szünetben is mentem apukámhoz,sajnos csak 2 napot lehettem,mert anyukám és a family többi tagja megint akkora cirkuszt csinált,hogy haza kellett vinnie apunak. Még sírtam is,annyira nem akartam eljönni. Szóval mostmár hónapok óta támad az egész család,nevelőapámat utálom,minden nap veszekedés van itthon,mindig apumhoz menekülök neten..(300 km-re lakunk tőle).Apum bocsánatot kért tőlem azóta,és rájött milyen ostobaságot csinált. Százszor megköszönte már nekem,hogy segítek helyreállítani amit ők elrontottak..mert lám,most már minden ügynek vége,apumból teljesen más ember lett,nagyon szeretem,és ő is engem. Amúgy sokkal több mindent megtudok beszélni apuval,mint anyuval. Alig várom,hogy most karácsony után menjek hozzá néhány napra. Csak persze megint balhé lesz belőle,és én leszek a rossz anyukám szemében...szóval azt szeretném kérdezni,hogy szerintetek mit csináljak,hogy beszéljek anyummal,hogy ne bántsanak ezért,hiszen én csak jót akarok,amit el is értem,meg nekem apukám-apukám. És szeretem! De ők nem fogadják el..mit csináljak? :((
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Az jutott eszembe, hogy írhatnál egy levelet anyukádnak, amiben leírod az érzéseidet, hasonló képpen, mint ahogy itt is. Beleteszed a táskájába, vagy olyan helyre, ahol õ tuti megtalálja, de a nevelõapád nem. Remélhetõleg ha elolvassa, elgondolkodik a dolgokon és másképp látja majd az ügyeteket. De fontos, hogy ne használj csúnya szavakat, ne vádaskodj, legyél diplomatikus és szõdd bele az érzelmeidet is.
A kérdező hozzászólása: Hát az igazság az, hogy õ tudja, hogy nevelõapám hazudozik, és tudja, hogy sosem tennék olyan dolgokat, amiket hazudott rólam. De nevelõapám olyan ember, hogy õ a nagyúr, az van, amit õ akar, õ minden hétvégén részegre ihatja magát a haverokkal, anyu ezért egy szót nem szólhat, meg ha nevelõapám akar aludni, akkor anyu még hajat se moshat, mert szegényke felébred, de ha anyu kel hajnal 4-kor, akkor éjfélig mehet a tv, és kuss van. -.- Szóval sajnálom szerencsétlen anyukámat, mert ez az ember csak tönkre teszi meglátásom szerint. De hát nincs sok választása, ha elhagyná, nekünk nem lenne hol lakni.:( Gondolkodtam már, sõt mondtam is anyunak, hogy elõbb utóbb apuhoz fogok költözni..na hát ettõl retteg kb. Pedig evvel csak ezt fogja elérni.:/
Miért nem tudod anyukáddal megbeszélni ezeket a dolgokat? Szerintem nem normális, hogy így magadra hagyott egy ilyen helyzetben. Valószínû, a nevelõapád neki most az elsõ, mert már kezdesz felnõni, hamarosan ki is repülhetsz és nem akar magányos lenni. Próbáld megbeszélni anyukáddal, de ha nem megy, akkor menj apudhoz inkább. Nagyon ostoba viselkedésnek tartom azt, amit anyukád fertálya mûvel. Nem tudnak kommunikálni.
Ha apudhoz költöznél akkor már nem lenne semmi ami ebben a kapcsolatban tartaná, hisz eddig lehet azért nem mert kilépni mert kettõtöket nem tudott volna a fizetésébõl eltartani. Ne mondj le apukáddal való kapcsolat tartásról és mond el anyudnak hogy a köztük lévõ feszültséget ne akarja rád is kivetíteni te akkor is a lánya vagy ha apudnál vagy.

kérdésre adott válaszok
miért is kötelességük eltartani téged???
Utolsó vagyok, nem írtad eddig, hogy nem Magyarországon élsz (tudod ez nem egyértelmû). Akkor menj el a pároddal a cuccaidért.
Elárulom, nem kötelesek! Sõt! 18 év alatt sem kötelesek, csak akkor legfeljebb állami gondozásba kerülsz, ha nem látnak el rendesen a szüleid. És nem kötelesek szeretni sem a partneredet. Hogy mit tegyél? Vagy elköltözöl a "partneredhez", és hátat fordítasz a szüleidnek, és kitartott leszel (feltételezem se munkád, se jövedelmed), vagy velük maradsz, õk eltartanak, de akkor elfogadod az õ játékszabályaikat!
9-es vagyok, 6-os voltam csak páran közbeírtak...
Akkor örülj neki, hogy már nem ott laksz. Anyukáddal mi lett? Õ még ott lakik? Ha igen, akkor vele beszéld meg, hogy valamikor elmennél a cuccaidért, lehetõleg akkor, amikor apukád nincs otthon.
18 éves vagy... költözz a pasidhoz ha tényleg olyan rendes.. dolgozz... NEM kötelesek eltartani téged.. nem is tudom honnét vetted ezt a baromságot... ha feljelentgeted õket akkor gondolj arra is hogy a lábadat nem engedik többet áttenni a küszöbön akkor se ha bajban leszel... de amúgy is miért jelentenéd fel õket??? ütnek vernek? nagykorú vagy... költözz el!
de mi a baj akkor ha nem laksz otthon és már dolgozol? még õket is akarod pumpolni pénzzel???
Na azért nem olyan nagy szám, ha valaki középsuli vége óta dolgozik. Vagyunk még ezzel így egy páran, nyugi. Az a gond, hogy nem írod le, hogy végül is mi a baj, miért történt ez, mi a bajuk a pároddal. Így elég nehéz segíteni.
Nem kötelesek eltartani 25 éves korodig, csak akkor, ha tanulsz, de akkor sem biztos. Nézz utána a pontos korhatárnak és a mostani szabályozásnak. Egy biztos: KITAGADNI nem lehet a családból senkit, csak az örökségbõl, és csakis akkor, ha a törvényben taxatíve felsorolt kitagadási okoknak megfelel. Az, hogy utálják a partneredet, nem elég ok. Nyugodtan jelentsd fel õket.
A kérdező hozzászólása: bocsi a félreértés miatt csaj vagyok és a pasikat szeretem. igen anyu még ott maradt vele, csak azt nem értem, hogy miért vagy hogy birja õ ezt, vele normálisan lehet beszélni, de apám az egy bunkó.
Homoszexuális vagy? Õk szokták használni a partner- kifejezést. Bár ez mindegy is, a lényeg, hogy nem kötelesek eltartani 25 éves korodig, és emiatt nem tehetnél feljelentést
Kérdezõ b(u)zi-e vagy?
Én is szlovákiai vagyok, de soha nem hivatkoztam arra, hogy kötelessek eltartani a szüleim 25éves koromig, különben feljelentem õket.Te nagyon elkényeztetett valaki lehetsz.Örülj, hogy a szuleid eltartottak eddig.Én is 18 evessen kezdtem dolgozni, soha eszembe nem jutott volna az hogy tovább tartsanak el a szüleim.
A kérdező hozzászólása: Már elköltöztem, és dolgozom is, mióta kijártam a középsulit!! De nálunk Szlovákiában ez a törvény van.Csak a személyes dolgaimat sem engedik, hogy elhozzam tõlük, és mindent én vettem magamnak a saját pénzembõl, ezért fordultam ide, hogy valaki adjon már valamilyen érthetõ, normális tanácsot.
A kérdező hozzászólása: Az apám szeret inni, és akkor is ittas állapotban volt mikor a veszekedés elkezdõdött. Mert én az anyámmal mindent megbeszélek csak vele nem, de nagyon jól tudja, hogy miért nem, mert egy részeges ember, és a barátom engem védett a vitában, ekkor az apám neki akart menni és ebbõl egy hatalmas cirkusz lett, és nekem meg az anyumnak is nekiment, és ez napi szinten igy volt.
Miert kotelesek 25 eves korig eltartani? A feljelentessel szerinted mi lesz jobb? Miert utaljak a partnered?
Én nem értem a kérdést....
Miért kötelesek eltartani? Ettõl nem lesztek jobb viszonyban, ha bármiért feljelented õket. Miért utálják a partneredet? Adott rá valami okot?

Szerintetek igazságosan ítélkeznek anyám testvérei?

Az édesapjuk és ők egy tanácsi bérlakásban éltek mielőtt a nagymama meghalt - mármint az ő anyjuk - aztán elköltöztek ki-ki a saját alapította családjával.Az anyám és a nevelőapám velem együtt még pár évig a papával éltünk, aztán meghalt a mama és rá egy évre megismerkedett a papám vkivel, akivel aztán ezt az akkor tanácsi bérlakást leadták, nekünk pedig kértek máshol egy szintén tan.bérlakást.Állítólag kapott a papa vmennyi pénzt a leadott lakásért, azt az új házasságába vitte, mivel feleségül vette ezt az új asszonyt, oda is költözött hozzá.Anyám testvérei azzal vádolták meg őket amikor ez történt, hogy "elvitték" illetve vették tőlük az anyai örökséget.A papa és a feleség azzal érveltek, hogy mivel ők új életet kezdtek, és mivel még életben van a papa, tulképp azt kezd a vagyonnal, amit akar - ezt persze nem mondták így konkrétan, de erre céloztak -nem követelhetnek semmit rajta, mármint az apjukon.Nem tudom, volt-e egyáltalán hagyatéki tárgyalás, de szerintem nem, mert nem is volt vagyon, ami kp-t kapott a lakásért a papa anno, az nem örökség volt, hanem az a pénz, amit az állam neki fizetett a bérlakásért midőn leadták a tanácsnál, ahogy akkoriban ez szokás volt.Teltek az évek, időközben meghaltak a papám szülei, és az anyjuk a fogadott lányára írattatott mindent, magyarán a papa és két testvére nem örököltek semmit.Na, akkor mondta azt az újdonsült feleség, hogy apukátokat végérvényesen idefogadtam.A lányok ezen fel voltak háborodva, pedig vhol igaza volt a mostoha anyjuknak, mert tényleg semmit nem vitt a házasságba a papa.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Azt lehet örökölni ami az övé volt. Ha nem volt tulajdona akkor nincs örökség se. Szerintem ennyiben is hagyhatnák kár idegeskedni majd ha lesz hagyatéki tárgyalás akkor kiderül mi a helyzet.
szerintem te gondolkodsz helyesen a papa új házasságába a nõnek volt lakása de az az ö különvagyona mert a házasság elõtt keletkezett ha meghal papa - mivel nem volt vagyona nem is tudnak örökölni semmit sem a gyerekei ha a nõ hal meg elõbb - a papa özvegyi haszonélvezetet kap a lakásra de a nõ gyerekei öröklik a lakást ha mind a ketten meghalnak akkor a nõ gyerekei örökölnek csak mivel a lakás a nõ különvagyona volt a papa után max ingóságokat tudnának örökölni - már ha van ilyen ingóság...
A kérdező hozzászólása: Köszi a válaszokat, az ismerõsömnek mikor meséltem, mi a helyzet, õ rögtön megkérdezte, hogy és a lányai beadnak vmit a temetésbe???Ha jól tudom semmit, meg se kérdezték, de az özvegy se hozta szóba.Tényleg, mi ilyenkor amúgy a szokás?A feleségnek kell eltemetnie vagy a gyerekeknek is hozzá kell járulniuk - anyagilag?Bocs, ha naív vagyok, de inkább járatlan, nem vagyok otthon - hál Istennek - a téméban.
A kérdező hozzászólása: Most hogy meghalt - még el se temették szegényt, de már áll a bál az örökség körül - megint hajcihõznek, hogy mit fognak kapni, de megint benézik a helyzetet, mert amíg él a mostoha mama, addig nem adható ki az apai rész kp-ben, a halála után meg a fiai - két fia van - döntik el, el lesz e adva az ingatlan vagy se.Vagy tévedek?Jogos az állandó háborgásuk, ti hogyan látjátok?
Nem túl érthetö a helyzet a leírásod alapján. A tanácsi BÉRlakás nem tulajdon, az nem lehet örökölni sem. De hogy ki mit akarna örökölni, az nem világos. Írd le sorban, hogy mikor ki kit adott/vett. Ha jól értem, a nagyszüleid egy tanácsi lakásban éltek. A nagymama halála után egy idövel a nagypapa elköltözött és újra nösült. Elvileg amikor a nagymama meghalt, akkor kellett egy hagyatéki tárgyalásnak lennie, ahol az ö vagyonát elosztják. Erröl nem írtál, hogy ilyen történt-e, ileltve a nagymamának VOLT-E egyáltalán valamilye, amir örökölhettek volna a gyerekei. Ha nem volt vagyon, akkor NINCS mit örökölni, a lakás után kifizetett lelépési összeg annak jár, aki leadta a lakást - tehát a papáé. Ezzel ö azt csinál, amit akar, senki másra nem tartozik. Ami meg az új feleségé, ahhoz az elözö házásságból született gyerekeknek semmi köze. De persze nem biztos, hogy jól értettem, amit írni akartál. A legokosabb, ha a rokonok bemennek a bírósági ingyenes tanácsadásra és ott kérnek felvilágosítást, de szerintem nem jár nekik semmi.
A kérdező hozzászólása: *témában.
A helyzet kicsit bonyolult. Nem is teljesen értem de a rövid lényege az lehet, hogy nem törõdtek a papával, most meg fájna a foguk az örökségre, és most háborognak, hogy nincs. Azt nem tudtam kivenni, hogy volt-e, vagy hogy ki kapta, de az a lényeg, hogy morálisan semmi joguk senkit elítélni. Az örökléssel kapcsolatban pedig vannak jogszabályok, a törvény (végrendelet esetén az örökhagyó) dönti el, hogy ki mit kap. Ha õk semmit, akkor így jártak.
A kérdező hozzászólása: Nem volt anyai örökség semmi, mert anno õt is kisemmizték a szülei, illetõleg ott vmelyik testvér lépett le a családi vagyonnal, de nem volt semmilye, max ingóságok, bútorok, ezt elvitte a papa az új házasságába, a papának szintén semmilye, a tanácsi bérlakás után lelépést fizetett az állam, de ez a kp nem minõsül vagyonnak, pláne nem anyainak, nem volt tárgyalás, mert nem volt mirõl, ezért nem értem, mit háborogtak neki a lányai, az egyik kitiltotta az új feleséget a házából.Ennek elõzménye az volt, hogy õ a férje szüleivel lakott akkor már, és az anyós-após számított a hozományra, amit ugyebár befigyeltek, alaposan.Még jó, hogy az apját nem tagadta meg, de ez is durva azért szerintem....Ez a ház, ami a mostohának van, ez saját tulajdon, erre mondta azt, hogy ezért õ anno megdolgozott - ami igaz is, dolgos földmûvelõ munkával kaparta anno össze, az biztos, ez tényleg így volt - ezt a fiai fogják örökölni, nekik van ott JOGOS jussuk, anyáméknak nincsen semmilyük ott.
A kérdező hozzászólása: Köszi, 2. válaszoló a bútor kérdést, anno egy ruhásszekrény volt, egy dohányzóasztal meg egy tv állvány, amit elvitt a papa a házasságába, ezeket vissza is akarta a nyáron adni a feleség.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Ó, ezzel ne foglalkozz! Az én nagyim féltestvére 300 km-re lakik innen, 10 évente egyszer találkoznak és mindig megjegyzi, hogy a konyhabútor miatt, amit mamám 17 évesen kapott a szüleitõl (édesanyjától és a nevelõapjától) nászajándékba, neki nélkülöznie kellett... Nem tudom, hogy mekkora nélkülözés lehetett, de egyrészt a dédibõl sose néztem volna ki, hogy nem ad enni a gyerekeinek, másrészt parasztok voltak, és mint tudjuk: a paraszt hal éhen utoljára. Egyszerûen zavarta, hogy a dédinek mamám volt a kedvenc lánya és ezt a mai napig képtelen elviselni. De úgy képzeld el, hogy nagyimnál most is az a bútor van a konyhában, nagyon szép állapotban, mert rendszeresen lefestette piktorral (de ettõl függetlenül 40 ezernél többet nem ér az egész szekrénnyel, asztallal, hokedlivel, ládával együtt, szóval nem egy századfordulós csoda), vigyázott rá, és mindig, amikor jön a féltestvére, cseszteti, hogy ez a bútor neki járna... Amikor a mamáék több, mint 60 éve kapták nászajándékba... 60 éve! Gusztustalan, komolyan. Ha ne adj Isten, mamám meghal, tuti, hogy jönni fog azzal, hogy az a bútor valójában az övé.

kérdésre adott válaszok
Tudomásom szerint 6 hónap után, de ez már régi infó. Akkor, ha semmilyen más formában nem tudtak foglalni végrehajtás útján.

Elszakadtam a családomtól, mit tehetek?

Sajnos a sors mas orszagba sodort, es most mar nem tudok hazaköltözni, mert az egyetlen gyerekem aki iskolas, ideköt.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Az apával nem lehet megbeszélni a dolgot, hogy legalább míg a szülõk élnek hazamennél? Gondolom ha elváltatok akkor most sem találkozik velük minden nap. Nagyon messze éltek? Nem lehetne megoldás hogy pl. te hazaköltözöl velük a nyári szünetet pedig az apánál töltik?
Kérdezõ, többen is kérdezik, hogy HOL élsz? Szeretnének segíteni, de te nem válaszolsz erre :( Így pedig nehéz lesz bármilyen infót adni, ha nem tudjuk, melyik országban vagy, mert utána se tudunk neked nézni, sõt, lehet hogy valaki épp abban az országban él és tudna neked segíteni.... de ha neked ez ennyire nem fontos....
A kérdező hozzászólása: Attol mert en gondoskodok a gyerekröl es nalam van es bizonyitekom van minderre, senkit nem erdekel es attol az apa nem veszti el a gyamsagot
A kérdező hozzászólása: Sajnos az apával semmit nem lehet megbeszelni, kiforgatott mindenunkböl es rosszindulatú mint ember Csak egy gyerekem van, amugy ott tudnam hagyni az apjanal nyaron, ha nem törödnek azzal, h sir , mert velem jönne es ha tudnák hazudni magamnak, h jó helye lesz az apjanal. Rettenetes ez a problema. Felemészt teljesen
Hát ez borzasztó! Nagyon sajnállak. Segítene, ha elárulnád, hogy melyik ország ez. Hátha valakinek van ötlete, tapasztalata.
A kérdező hozzászólása: A gyamhivatal tehetetlen, mert közös a gyamsag es közösen kell tudni megegyezni. Ha nem sikerul , törvenyszek Az ugyved viszont mondta h altalaban valtozatlanok maradnak a dolgok ne is remenykedjek, es ne is alljak neki mert fölösleges stressz. Hat az tenyleg nem hianyzik.
a gyereknek kettõs az állampolgársága? mert akkor ha hazahoznád, voltaképp nem külföldre vinnéd, hanem haza, talán segítene ez a tény vasamit
A kérdező hozzászólása: Hát a baj , h hiaba tanultam is a hibámból mert mar túl kesö , nincs mit tenni. Amikor kimentem ez tunt az egyetlen jarhato útnak
A kérdező hozzászólása: Sajnos minden erre iranyuló megbeszeles lezarva. Az apának közös gyamsag esetén van joga megszabni mindent Sokszor nekem se jön h elhiggyjem h ez a valosag egy Eu orszagban, varom mikor ebredek a remalombol
Ausztriában élsz? Mert akkor sajnos az apa beleegyezése nélkül tényleg nem hozhatod haza. De, ha Ausztriában élsz (nem tudom, még melyik országban van így), akkor esetleg megoldás lenne, ha te is és a szüleid is a határ közelébe telepednétek, csak a határ két oldalára. Így jóval közelebb lennétek egymáshoz. Persze ehhez tõke kell, de egy néhány éves célnak nem rossz.
A kérdező hozzászólása: Ez a baj , hogy nem talalok munkat , hiaba kuldöm a palyazatokat , mert nincs ismeretsegem es igy a legnehezebb Itt is minden ismeretsegekkel muködik
Eu s ország? mert akor egyszerüen eljösz a gyerekkel, a felügyelet a tied nem veszik el a gyereket töled mert haza költözöl.
Elöször ird meg, hogy HOL élsz, mert attól függöen lehet tanácsokat adni, minden orzságban valamennyire mások a szabályok. Másodszor akár hol vagy, menj el dolgozni, és tartsd el magadat meg a gyereket. Harmadszor attól, hogy más országban élsz, NEM szakadtál el a családtól, attól, hogy nem utazgatsz ide-oda, még böven lehet tartani a kapcsolatot. Negyedszer, ha MO-on lennél, akkor sem tudnál valószinüleg többet lenni a szülökkel, mert ott is munkába kellene járnod.
teljesen jogos hogy ne vidd el a gyereket ha apa lennék énsem engedném. Elõbb gondolkoztál volna...
Nem bántásból mondom de elõre kellett volna ezen gondolkodni (persze az ember a hibáiból tanul). Egy rokonom a világ másik felén él így, elváltak a férjével de kénytelenek egy házban lakni a rossz anyagi helyzet miatt, meg ugye ott is van két gyerek akikkel évek óta nem járt itthon a lány. Neki egyedülálló nyugdíjas anyukája van és egy idõs nagymamája. Bár van aki gondoskodjon róluk, de õ is kínlódik, mivel az apa nem engedi ideköltözni õket.
Hááát én nem tudom mit kellene tenned. Nyilván a lehetõ legtöbbször kommunikálj velük. Manapság már ingyen is lehet telefonálni. Amúgy én is külföldön élek, a szüleim 70 körüliek és rettegek attól, hogy mi lesz majd ha valamelyik ápolásra fog szorulni. Nem fogom tudni csak úgy nézni, de nehéz lenne mindet itthagyni és hazarohanni is.
és én pont most állok ez elõtt!jesszus! megkérdezhetem, ha nem lettetek volna házasok, csak az apaság van megállapítva, az apa akkor is beleszólhatna ebbe???? hát még a végén elveszik az ember gyerekét, ilyet?! és valóban nem engedi az apja, hogy magyarban éljetek?vagy ez még megbeszélés tárgya?
Ha tényleg komolyan gondolod a neten egy csomó nõi oldalon van családjogi szakértõ akitõl ingyen kérdezhetsz. Hacsak a lehetõségeket felvázolja neked és van kilátás a hazaköltözésre, akkor odaküldheted hozzá a szüleidet egy részletesebb megbeszélésre, tanácsadásra, szerintem szívesen megtesznek ennyit érted, és megér neked is pár ezer forintot, hogy hazaköltözhess.
A kérdező hozzászólása: En az itteni csaladjogi szakertöket kerestem fel mert azok a törvenyek ervenyesek ahol elek. Minden problemam megoldhatatlan, nincs nalamnal szomorubb
Nagyon sajnálom a helyzeted! De azon kívül, hogy összekapod magad, dolgozol és neveled a gyereket, egyelõre nem tudsz mit csinálni. Próbálj helyezkedni, másik állást keresni, hátha összejön valami, ami többet fizet és akkor legalább anyagilag jobban állnál.
Nem tudom melyik országban élsz, de egyes országokban kérheted a gyámhivatal segítségét is, hogy bírálja felül a férjed döntését, hogy hazamehess gyerekkel pár hétre. EU országban biztos van ilyen lehetõség.
hogy lehet az, hogy közös a gyámság? ez a házasság miatt van, vagy? ez mit jelent? hisz nálad van, te neveled...

Mit tegyek ha anya eltilt a barátomtól és a telefonomat is elvette?

Az a helyzet hogy két napot ellógtam suliból elmentem az orvoshoz kiíratni magam mert rosszul voltam meg elegem van már abból ami otthon van folyton csak ordítoznak velem meg tesóimmal és multkor is mikor beteg voltam hánytam stb akkor otthon maradtam de ugye egy betegnek pihennie kéne de én nem pihenhettem söpörnöm kellett kitakarítani a fürdőt stb..a barátommal pedig már 1 és fél éve együtt vagyunk és alig találkozunk így is egy héten csak egyszer kétszer de anya rájött hogy lógtam suliból így már véglegesen eltiltott tőle de nem akarom elhagyni mert nagyon szeretjük egymást de így még hogy a telefonom is elvette beszélni se tudok vele hogy találkozzunk.Kérlek szépen segítsetek hogy beszélhetnék vele hogy tegyem jóvá vagy mit kellene tennem? 16/L
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Anyukádat nem az zavarja szerintem, hogy "túl sokat" találkoztok, hanem hogy a kislánya lassan nagylány lesz és az ádáz fiúk érdeklõdnek iránta. Sok szülõ szerintem legalábbis így gondolkodik.
Jó tipp öld meg anyukád 😊 én 13 éves fiú vok és anyám nekem nem parancsol mivel egy normális szülõ tudja hogy a gyerekének a tulajdona nem önálló lény.
A kérdező hozzászólása: Barátom szülei beszéltek anyával és anya azt mondta nekik hogy szakitsunk mert miatta nem tudok tanulni holott nagyon nem igy van...ma apa is meg mamam is beszélt anyával de csak egyre jobban az mellett áll higy szakitsunk...nem akarok vele szakítani õ se velem...lehet hülyén hangzik de én inkább meghalnék mit hiogy nélküle éljek hiszen õ nekem mindenem egy barátnõm sincs és õ nekem olyan hogy mindent meg tudok beszélni vele jobb mint egy barátnõ.és nekem senkik sincs hiszen apa külföldön lakik anya meg...vele beszélni sem lehet...:'(
A kérdező hozzászólása: Tudok neki írni csak az a baj hogy így is csak akkor vagyok gépnél amikor anya elmegy a boltba agy lefürdik és barátom se bisztos hogy pont akkor gépközelbe van.Nem fogok teherbe esni még eleszveszíteni sem akarom a szüzességem fiatal vagyok még ahhoz.Beszéltem anyával és mondtam neki hogy sajnálom megbántam többet nem teszek ilyet, erre csak annyit mondott hogy jobb lesz ha szakítok a barátommal.De nem akarok vele szakítani és õ se ráadásul a karácsonyi ajándékot is megvettük egymásnak.Meg én mindig magamtól ágy azok be takarítom ki a szobám meg az egész lakást is de hiába ha észre sem veszi vagy ha észreveszi csak beleköt hogy nem így kellett volna vagy minek porszívóztam fel amikor még nem töröltem le a port stb. Tanulásról meg annyi hogy 4es tanuló vagyok egész évben csak egy egyest kaptam mert nem volt kész a házim meg kémiából egy hármast a többi 4es 5ös.
Szegényke. :( Nem tudom mit tehetnél, ez nem normális, ahogy anyukád viselkedik. Nem értem miért kellene szakítanotok, ha tényleg ilyen normális a barátod, és jó tanuló is vagy. Ez, hogy "sokat találkoztok" biztos, hogy nem ez a valódi baja. Én annyit tudok tanácsolni, hogy legyetek türelemmel, idõvel hátha tényleg megenyhül anyukád. De én már pl.csináltam olyat, hogy titokban jártam a barátommal 1 évig. Néhány barátnõm tudott róla, senki más. És ugyanilyen okok miatt csináltam. Ha találkoztunk, mindig azt mondtam, hogy a barátnõmhöz megyek, biciklizünk, stb. És végül nem is tudódott ki. Kitartást!!
Én is annyit tudnék tanácsolni, hogy higgadtan ülj le anyukáddal megbeszélni mindent. Segíts neki többet, próbálj a kedvében járni, kiengesztelni õt. Sulit se hanyagold el. Tudom hogy nehéz, és ehhez van a legkevesebb kedved most, de hidd el, hosszú távon megéri! :) Egyik válaszolónak üzenem: én 14 évesen jöttem össze az elsõ barátommal, másfél évig tartott. Azután pedig egy 6 éves kapcsolatom volt. És akkor most mi? :) 23/N
A kérdező hozzászólása: Én most úgy vagyok vele ha karácsonykor sem talalálkozhazok vele elmegyek apához mert elváltak a szüleim és 14éves korom után ahhoz a szülõmhöz költözök amelyekhez akarok és apa megengedné higy egyik hétvégén a barátom másik hétvégén meg én megyek a barátomhoz és így tudunk találkozni csak nehez beilleszkedni egy teljesen új környezetbe és a hetente utazgatas sem olcsó..de inkább mint hogy ne láthassák õt soha..meg nem akarok anyának hazudni nem fogom neki hogy barátnõmmel leszek.
A kérdező hozzászólása: Nincs semmi baja vele mert nagyon jóvá voltak egyébként 17éves nem iszik nem cigizik semmi meg nincs vele semmi baja csak az zavarja higy 'túl sokat' találkozunk (egy heten egyszer nem tudom miert sok)es hogy miatta nem tudok tanulni holott egyedül egy oldalt 1óra alatt tanulok meg vele pedig 10perc alatt mert segít elmagyarázza felmondom neki..
A kérdező hozzászólása: bocsánat a helyesírási hibákért
És miért ellenzi ennyire anyukád a barátodat? Gondolom van valami oka rá. Sokkal idõsebb mint te? Kisebbségi? Vagy mégis mi a baja vele?
Neten tudsz irni a baratodnak, nem? Gondolom ezt a kerdest is azzal tetted fel... Vagy nincs imelcime? Biztos nem fognak orokre eltiltani tole, csak amig jova nem teszed hogy logtal. Javits a jegyeiden, csinalj szorgalmit, vagy csak tegy ugy mintha lecket irnal/tanulnal, legalabb latjak hogy a sulival foglalkozol. Ne szolj vissza, ne vagj semmilyen kepet ha szidnak es mindig siess megtenni ha megkernek valamire. Agyazz be, vagy hetente porszivozz ki magadtol ha anyadnak epp az a dilije. Egy-ket het eltelvetel biztos megenyhul majd, viszont ahhoz az is kell hogy birja is a baratodat.
elõzõkhöz még annyit tennék hozzá: többet ne lógj a suliból... :)
Miert baj az hogy masfel eve jottek ossze? Legalabb nem mentek szet egy het utan. Esetleg sajat tapasztalatbol mondod? A helyesirasod alapjan te sem figyelhettel nagyon az iskolapadban... Vagy csak nagyon fura billentyuzeted van...
Mondd ezt: "Anya, ne haragudj, hogy lógtam a suliból és feldühítettelek. Ígérem nem teszek ilyet többé. Kérlek bocsáss meg!" Aztán öleld meg, és mondd el neki, hogy szereted. Pár nap múlva pedig kérdezd meg visszakaphatnád-e a telefonodat, hogy beszélj a barátoddal.
Elõbbi válaszoló vagyok. Értelek, az én szüleim is elváltak, és én is fontolgattam, hogy apuhoz költöznék. Ha úgy érzed, költözz hozzá. De anyukádat is látogasd rendszeresen.
16 évesen másfél éve együtt vagytok? Jo korán kezdtétek a nagy szerelmet. Gyorsan ess töle teherbe, kihagyhatsz az iskolábol is, meg talán a telodat is visszakapod. Csupa haszon! Minden évben szülsz egy gyereket, nem is kell kijárnod az iskolát. Tuti tipp?

kérdésre adott válaszok
Sajnos nem csak hogy a legidõsebb gyereket szeretik jobban, mert õ az "elsõ", de az utolsót is, mert õ a "legkisebb". Szegény középsõk meg csak úgy vannak.... ezt nagyon sok családnál látom...
Én sokszor...
Én. Nem nem szeret, csak a nõvéremet jobban. Cserébe engem édesapám szeret jobban. Mégiscsak igazságos a Sors :)
Igen, sajnos a középsõ gyerek szindróma egy létezõ fogalom.
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Nalunk ez igy van. A testveremet mindenben tamogatjak, kinyaljak a hatsojat stb....itt vagyok en van egy lanyom 26 eves vagyok egy 10 honapos kislannyal. 7 honapja felenk se neztek. Es ez onnan jott mert osszevesztunk olyan dolog miatt mert allandoan lehuztak penzzel, mindenhova en vittem oket autoval persze mindent szivbol csinaltam, de egyszer betelt a pohar mert ezek utan is engem szoltak le mindenfele mocsoknak. Kiborultam megmondtam a velemenyemet. Na azota meg az eskuvomre se voltak hajlandoak eljonni, es a gyerekemre se kivamcsiak. Ez mondjuk mindig is igy volt. Az ocsem a minden hugom se er semmit se en. Ezt leirni mndent reszletesen legalabb 20 oldal hosszusagu lenne. Tesomekat nagyon szeretem es nagyon joban vagyunk. Sajat lakasomban elek a ferjemmel es a kislanyunkkal, ok meg par kopesnyire tolunk ugy h az se erdekli h elunk-e vagy halunk. Sajnos vannak ilyen szulok. Nem lehet mit tenni. En mar ugy vagyok vele akinek en nem kellek nem is teperek a szereteert. Van aki szivbol szeret. Regen nagyon rossz volt meg otthon laktam, azt tudtak velem megtenni amit csak akartak. Ma mar aldom az eget h ezen tul vagyok. :-) Es tanultam vmit toluk, en ilyen tuti nem leszek es nem is tudnek a sajat gyerekemmel. Nalatok mi a gond?
Kettes, lehet, hogy egy így van, de sok szülõ képtelen arra, hogy kimutassák. Pl. az elsõ szülött mindig is kitüntetett figyelmet kap. Vagy azért, mert õ a tökély, és azt szeretnék, ha a kistestvér is olyan lenne, vagy azért, mert õ a nagy, s ezért jobban bíznak benne, neki kell vigyázni a kicsikre, stb. Innentõl kezdve a gyerekek érezhetik azt, hogy a nagyot jobban szeretik, hisz benne jobban megbíznak, õ a jó tanuló, a nagy meg érezheti úgy, hogy a kicsit szeretik jobban, hisz a kicsivel többet kell foglalkozni, míg a nagytól már önállóságot várnak el, de még igényelné a törõdést. Szóval nagyon nehéz azt kommunikálni a gyerekek felé, hogy mindet egyenlõ mértékig szereted. Nálunk pl. egyértelmûen a bátyám a kedvenc, és ezzel õ vissza is él, de amíg kicsik voltunk, õ is féltékeny volt rám elég rendesen, szó szerint versenyeztünk a szüleink szeretetéért. Én ezt a versenyzést ráhagytam, már saját családom van. Tudom, hogy engem is szeretnek a szüleim, de teljesen máshogy, mint a bátyámat. Bátyám igazi anyuci pici fia, én meg az életrevaló "kislány" vagyok, akivel közel sem törõdtek annyit, hisz mindent megold... Persze ezzel egy idõben apuci szeme fénye is vagyok, de hát egy apai kényeztetés a nyomába se ér egy anyainak. Legalábbis felénk... :) 28N
A kérdező hozzászólása: Igen, szomorú és kemény, hogy ki lehet mondani, hogy az anyád a testvéredet jobban szereti.Elviselni igazi Freud-i, az ember el akarja pusztitatni önmagát, mig észbe kap, hogy kaphat szeretetet máshonnan talán.
Lehet hogy anyukád a testvéredet szeretni jobban, de könnyen lehet hogy csak Te érzed így, és ha beszélnél a tesóddal kiderülne, hogy õ is szokott így érezni. Akárhogy is van, a lényeg az, hogy ne hidd emiatt hogy nem vagy szerethetõ. Minél nagyobb vagy, annál inkább fontos, hogy magadban keresd az erõt, magadban bízz, és ne hasonlítgasd össze magad másokkal, a testvéreddel sem. Ebbõl nem jön ki semmi jó, rengeteg hasznos energiát felemészt a méricskélés, és folyamatosan megbántva, elhanyagolva érezheted tõle magad. Rázd le magadról a negatív érzéseket, törekedj a jóra, és meglesz a jutalma.
Én.
A kérdező hozzászólása: Most már tudom, hogy túl meredek és ünneprontó témát vetettem fel.Túl kemény voltam.Bocsánat.
Én. De meg is mondta, sõt azt is, hogy nincs olyan ember, aki mindegyik gyerekét ugyanúgy szereti. Hát jó.
Gyerekeit az ember egyenlõen szereti. Már ha saját és nem mostoha mondjuk az egyik. Persze normális szülõ utóbbi esetben is egyenlõségre törekszik.

Szerintetek Jogos hogy kicsit kivagyok akadva?

2éve vettem egy telefont a t -mobbilnál mix dijcsomagba!
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
szerintem tanulj meg írni. Majd utána háboroghatsz.
A kérdező hozzászólása: ráá szoktam napi 1x csak az a baj most én nem nagyon nézzem az õ játékát. Mindig leteszem a telefont és szolok neki h nem megyek sehova ottvan a telo Probáltam mikor kedveske volt akkor szólni neki, de brutális veszekedõs lett:S Õ nem barátnözik, meg az az igazság hogy a nõk többsége kicsit kerülik is õt, mert egy érdekes személyiség és néha szó szerint úgy viselkedik mint 1 férfi és bunkó:SS De hát én igy fogadom õt el.. De pl már nagyon hanyag lett magára, és hiába probálik rá terelni picit foglalkozon már magával(énis és növérem is probáltuk) de esélytelen egy eset :S
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); Hát igen, a két véglet, amikor az idõsödõ korosztály vagy elzárkózik a technikától vagy teljesen belebolondul. Nyilván eddig még nem volt ilyen telefonhoz szerencséje és a rabjává vált a sok okosságnak. :) Ez nekem teljesen ahhoz hasonlít, mint amikor a kisiskolások megismerik a számítógépes játékokat és azok annyira lekötik õket, hogy képesek egész nap ott ülni és hisztizni, ha az anyjuk a 12 órás játék után aludni küldi õket. Hmm... Megértem a kiakadásod, mert egy felnõtt embertõl nem ilyen viselkedést várnál, ez nyilvánvaló, de ha az õ szempontjából nézem, akkor biztosan nagyon élvezi a okostelefon elõnyeit és úgy érzi most be kell pótolni, amibõl kimaradt eddig. Azonban a viselkedése tényleg nem helyes! Próbáltál már olyankor beszélni vele, amikor épp nem a veszekedésbõl indult ki a téma? Mármint hogy teljesen spontán egy jobb kedvében felhoztad neki a dolgot. Esetleg megpróbálhatnád az õ szemével nézni a dolgokat és kicsit lelkesedéssel mutogatni neki új dolgokat, akár telefonon, akár gépen, hogy azt érezze, hogy nem ítéled el, hanem inkább szeretnél érdekességeket mutatni neki. A béke érdekében akár a pou-jára is ránézhetnél néha nap. :)
A kérdező hozzászólása: (adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({}); és egyszerüen ki vagyok tõle , rohadt pouzik 50éves létére, és elkezd velem veszekedni hogy hagyom meghalni a pouát és rá szolok hogy nyugodtan üljön le, játszon vele hozzám vágja a telefonját mert hogy én utálom mindenbe bele kötök szerinte, mikor csak tanácsolom nyugodtan üljön le a fenekére! egyszerüen megbolondulok! Jön egy vendégem( körmözök) És leáll vele , beszélgetni a vendégemel, és kibeszéli elöttem a magán életemet ! És már nem bírom idegekkel ! Szó sezrint, mint egy taknyos gyerek úgy viselkedik! Kényeskedik, valami férfivel beszélget az utcán akit ismer pl postás, szó szerint kelleti magát , rá se ismerek, úgy viselkedik mint 1 megjátszos stb... Az én sexuális életem érdekli õt . De ez a telefon téma kikészit olyan szinten írni nem tudok az idegeség miatt !!!
A kérdező hozzászólása: már bocs:) az írás és a probléma nem egy...
Ismerõs helyzet, nálunk apám az, aki elhanyagolja magát és akit az emberek inkább kerülnek, mert borzasztó természete van. Beszélj a nõvéreddel, hátha tud segíteni neked az ügyben, vagy egybõl álljatok elé ketten, hátha két azonos, egy idõben kapott vélemény elgondolkoztatja kicsit. Ha végképp nem mûködik semmi, akkor csak engedd el a nyávogást a füled mellett! Sajnos jobb ötletem nincs, mert idehaza sem nagyon tudjuk a helyzetet kezelni. :) Aki annyira konok, hogy senki véleményére nem ad, nem hajlandó elismerni a tévedéseit vagy hogy nem õ a világ közepe, azon erõszakkal sem nagyon lehet segíteni. Tapasztalat! Minden esetre sok sikert, hátha nektek sikerül! :)

Miből tudhatom, hogy apukám tényleg a vér szerinti apukám-e?

Mikor kisebb voltam, elszoktunk menni sétálni, és ha egy ismerős megállított minket, mindig mondta egy időben nevetve,hogy nem is tőle vagyok. Nem tudom,hogy ezt csak viccből mondta v. tényleg igaz. Nem igazán hiszek már senkinek sem, sokan becsaptak. A közeli rokonaim vagy már meghaltak vagy nem tartjuk a kapcsolatot.
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
ha nevetve mondták, akkor biztos azért mondták mert nem hasonlítottál rá :) és igen csak viccelõdtek vele... amúgy DNS teszt, ez ami biztos, de ez nincs ingyen... meg nézd meg a születési anyakönyvi kivonatodat, hogy az õ neve szerepel-e rajta (de az akkor is lehet ha nem õ a vér szerinti) de szerintem csak vicc volt semmi más.. ha tényleg így lett volna, akkor ezzel nem viccelõdnek ismerõsök, hanem befogják a szájukat :)
1-es egyrészt igazad van azaz apa aki felneveli... másrészt ha igaz lenne (amit nagyon kétlek) hogy nem õ a vér szerinti, akkor az ember csak kíváncsi hogy ki lehet az... de esetleg még apukádat vagy anyukádat is megkérdezhetnéd :) "2"
A kérdező hozzászólása: lány vagyok :)
Nézd! Az biztos, hogy az utcai megjegyzéseket viccnek szánták, hiszen ha nem az Õ fia lennél, akkor mindenki csöndbe maradt volna, és nem viccelt volna ilyenekkel. Amúgy meg abból rájöhetsz, hogy õ nevelt fel.
Ezt a vicces megjegyzést az én párom is megkapja minden egyes alkalommal, mivel van három nagyon szép gyermekünk, szép pofival és hát a párom, sem én nem vagyunk azok a kimondott szépségek, és ezért froclizzák õt. :D Tehát azért mondták ezt apukádnak mert nagyon szép kislány voltál/vagy, és csodálkoztak hogy lettél ennyire tökélete. Az én válaszom erre mindig az hogy szerelem gyerekek.

Mit lehetne csinálni egy anya - lánya napon?

Egy ideje külföldön élek a családommal, de most végre hazamegyünk az ünnepekre. Szeretnék legalább egy napot csak kettesben az édesanyámmal tölteni,de nem igazán van ötletem hogy hova mehetnénk, mit csinálhatnánk. Teázni mindenképp elmegyünk, de az csak egy két óra legfeljebb. Utána? Nem az a vásárolgatós típus se ő se én, meg vásárlás alatt nem is lehet úgy beszélgetni. Van valami jó ötletetek esetleg?
gyakorikerdesek.hu
kérdésre adott válaszok
Szeretnétek elmenni valahova? Vagy inkább otthoni programot szeretnél? Van anyukádnak valami hobbija? Valami, amit nagyon szeret? Ezeket jó lenne tudni. Én idõnként elviszem anyukámat múzeumba, kiállításra, elõtte/utána ebéd vagy vacsora. Este lehet egy színház. De a "szépítkezõs" nap is jó. Uszoda, wellness, szauna. Az elég pihentetõ és beszélgetni is lehet közben.
Lehet, hogy snassznak tûnik, de mi ilyen anya lánya napon, bárgyú romantikus filmeket nézünk, vagy rajzfilmeket. Nem kell feltétlen szerintem ilyen olyan helyekre menni. Egy teaház, kis süti oké, de én utána vennék 3-4 popcornt, egy valag üdítõt, esetleg bort és elfoglalnám vele a nappalit.
A kérdező hozzászólása: A színház az jó ötlet! A romantikus filmeket nem igazán szeretem, illetve nem is ismerem. És azt se hogy milyen filmet lehetne berakni ilyenkor. Édesanyám 60éves, és a hobbija az unokái, már ha itthon vagyunk, él-hal értük. A masszõr is jó ötlet, lehet keresek egyet Miskolcon! Köszönöm az ötleteket!
Esetleg fizesd be magatokat egy fodrászhoz, kozmetikushoz, páros masszázsra (ami közben tudtok beszélgetni is), egy közeli fürdõben vagy wellness szállóban is eltölthettek pr órát és élvezhetitek a vizet, kényeztetõ szolgáltatásokat. Esetleg egy nagyobb könyvesboltban válogatni, ott is lehet teázni, kávézni- vagy egy esti színházjegy, egy színvonalasabb képzõmûvszeti kiállítás- ehhez ismerni kellene benneteket és az édesanyád ízlését. Esetleg a virágpiacra venni két belépõt és ott válogatni, nézelõdni, cukrászdában leülni egy picit- de az is jó ötlet lehet, hogy ha nem szeret annyira kimozdulni, hogy a család többi (férfi) tagjait küldöd el valamilyen programra és ti ketten maradtok otthon. Esetleg otthonra hívhatsz manikûrös-pedikûröst, masszõrt vagy rendelhetsz valami meglepetés ajándékot. vagy süssetek otthon valami finomat és te válassz hozzá valamilyen különleges fûszert vagy alapanyagot, jópofa szilikon sütõformát stb. Szép napot.
A színház szerintem is jó ötlet :)